P. Szalay Emőke: Ónedények a kárpátaljai református gyülekezetekben - Magyar Református Egyház Javainak Tára 6. Kárpátaljai Református Egyház 6. (Debrecen, 2004)
Úrasztali boroskannák
Eperjesi kannák A Felvidék nagy jelentőségű központja Eperjes volt. A Kárpátalján található kannák tekintélyes része ebből a központból származik. Viszonylag nagy számuk megengedi, hogy századonként különítsük el az anyagot.67 XVII. századi edények Paulus hang kannái Különös érdeklődésre tarthat számot a nevetlenfalui gyülekezet kannája. A széles, domború talpú edényen a kétszer két vonalas sáv mellett a ráilleszkedő középen kidomborodó fedél Eperjes felé mutat. Ezt támasztja alá a fülön látható első jelzés, amely az ismert eperjesi címeres, madaras jegy. A másik jegyben harangot látunk. Ez időben az ónöntők és a harangöntők közötti kapcsolat ismert volt, gyakran alkottak egy céhet a két mesterség művelői. Éppen Eperjesről tudunk Paulus hang harangöntő és ónöntő mesterről.68 Az eperjesi jegy haranggal együtt történő ábrázolása újabb bizonyíték arra, hogy az ónöntők valóban alkottak a harangöntőkkel együtt céhet. A kanna korai voltát bizonyítja az is, hogy billentője jellegzetes XVII. századi reneszánsz forma, szimmetrikus leveles díszítésű. Belsejében rózsa alakú fenékdísz. A kanna 1780-as évszámot megörökítő felirata jó példa arra, hogy csaknem másfél évszázad eltérés is lehet a feltételezhető készítés és az ajándékozás ideje között. Másrészt tanúbizonysága annak, hogy az ónkannák a XVIII. század második felében még őrizték kedveltségüket (29. sz. 29. kép). A bala^séri gyülekezet 2. kannája hengeres testű, alul bordagyűrűs, domború talpán kettős gyűrűvel. A talpa szélén gyűrűvel díszített kisméretű edény tökéletes formájú, kettős tagolású fedelén korongos fogó. Testének egész felületét körökbe foglalt négyszirmú rozetták borítják, közöttük négyszirmú virágok és függőleges, flechelt vonalakból alakított elemek függőleges sora. Jelzése, amely eperjesi városjegy és harangos jelzés, mutatja, hogy a harangöntést és ónöntést együttesen folytató mester munkájával állunk szembe. Nevét pontosan tudjuk, mivel PL névbetű látható a harang két oldalán, amely alapján kétségtelen, hogy Paulus Lang mester munkája69 (30. sz. 30. kép). Bár csak két edény sikerült Kárpátalján Lang mestertől fellelni, mindkettő azt bizonyítja, hogy jó kezű kannagyártóvá vált az eredetileg harangöntő mester. 67 Az eperjesi edények imertetése P. Szalay Emőke 2002. 68 Első jegye az ismert eperjesi városjegy Németh Gábor 1981. 175. 69 Paulus Lángról Németh Gábor 1981. 173, illetve Toranova, Éva 1980. 122. 34
