P. Szalay Emőke: Ónedények a kárpátaljai református gyülekezetekben - Magyar Református Egyház Javainak Tára 6. Kárpátaljai Református Egyház 6. (Debrecen, 2004)

Úrasztali boroskannák

Felvidéki XVII-XVIII. századi ónedények Pozsonyi kannák A Felvidék nyugati részében meghatározó szerepet töltött be a pozsonyi céh. Az idekapcsolt edények kis száma miatt szintén együtt tárgyaljuk a XVII­XVIII. századot. Christoph Böhmer munkái A borsavai gyülekezet 1. sz. három reneszánsz angyalkás lábon álló boroskan­nája igen díszes. Széles, domború gyűrűs talpa homorúan emelkedik, szűkülő, hengeres testét több vonalsáv díszíti, fedele a szájperemre rásimuló, felül sima, egyenes. Delfin alakú fogója vizsgált anyagunkban a legkülönlegesebb megol­dású. A billentő a fedélen rögzített, kettős C elemből álló, sima gyöngysor mintával díszes. Füle egyszerű szalagfül, sajátosságának tűnik, hogy erőteljesen eltávolodik a testtől, majd viszonylag kis távolság után kapcsolódik, ez a forma leginkább a pozsonyi edényeket jellemzi.54 Díszítése erősen tagolt, a paláston alul és felül két-két üres sáv fog közre egy-egy díszített sávot, amelyben alul hullámindára helyezett két hegyes végű levél között kis fenyőág, felül egymásból induló spirálok sorakoznak. Különös a közöttük látható díszítés, amely egymásra acsarkodó kutyát és macskát örökít meg. A központi díszítményt flechelt, hajló vonalú keret fogja közre, amelyben a száj alatti rész spiráljai ismétlődnek. Az egész díszítmény különböző méretű flecheléssel készült. Fenékrózsája hasonló a borzsavai 2. kannáéhoz, bár meg kell állapítani, hogy kevésbé igé­nyes megoldású, az előbbi fenékrózsa vonalai sokkal finomabbak és jobban ki­rajzoltak. A minta szerkesztését tekintve teljesen azonos a feltételezhetően tíz karéjos (ebből öt látszik) talpú, összehúzott szárú, majd újból kiöblösödő vá­zából emelkedő, felül szétnyíló tulipánnal koronázott, két oldalra hajló marga­rétákból és levelekből álló virágcsokor. Az edény fülén, a billentő alatt látható a két jegy, amely alapján Christoph Böhmert véljük készítőnek55 (21. sz. 21. 54 Pl. Toranova, Éva 1980.100-101. és következő tárgyak. 55 Weiner Mihálynénál találunk ehhez a jegyhez leginkább hasonlót, amelyet Christoph Böhmer je­gyeként közölt. A jegy érdekessége, hogy városjegyként egy olyan magyar címer jelenik meg, ame­lyet a győri mesterek használtak. A győri mesterek a pozsonyi céhhez hasonló jegyet használtak, a magyar címert és olaszkorsót. A két jegy alapja hasonlóan szalagdíszes ovális pajzs, de míg a címer teljesen hasonló, a korsós jegy eltér, ugyanis balra áll az edény füle, ráadásul az edény is más formá­jú, mint a közölt jegyen. Emellett két oldalán esetleg CB betűk olvashatók. Weiner Mihályné 1978. 43. 1. számú jegy. Mivel feltételezzük, hogy az előbb idézett Böhmer Christoph a készítő, akkor ez a jegy egy újabb variáns. Sajnálatos tényként közöljük, hogy a kannát 1996-ban még ép állapotban láthattuk, 2001-ben már szép fedelét nem találtuk. Ez az eset is mutatja, hogy milyen veszélyben vannak ezek a tárgyak. 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom