P. Szalay Emőke: Ónedények a kárpátaljai református gyülekezetekben - Magyar Református Egyház Javainak Tára 6. Kárpátaljai Református Egyház 6. (Debrecen, 2004)

Az ónművesség kutatásáról

lalkoznak a kutatók, Csatkai Endre a soproni ónöntőkkel,5 Mihalik Sándor a pest-budai ónműves emlékekkel.6

A későbbiekben elsőként 1Varjú Elemér kutatásait kell említeni, amelyek legnagyobb részben az erdélyi ónművesség történeti feltárására vonatkozó anyagból állanak.7 Itt említjük Cifka Péterné ismeretlen ónjegyeket közlő tanulmányát.8

Weiner Mihályné volt az első, aki jelentőségüknek megfelelően foglalkozott a magyarországi ónedényekkel. Először az egyes területek ónművességét vizsgálta. Foglalkozott a dunántúli ónedény gyártással, a győri kannagyártás történetét tárta fel, a fejér megyei ónemlékeket ismertette. Korán felfigyelt a református gyülekezetek tulajdonában lévő ónedényekre. A debreceni ónművességről szóló tanulmányában a múzeumi anyag mellett elsősorban Hajdú-Bihar megye református gyülekezeteiben található ónedény állományt tekintette át. Feltárta a miskolci ónművesség történetét, áttekintette a Borsod megyében található egyházi edényeket.9 10 11 Munkásságának nagy jelentősége, hogy az iparművészeti feldolgozás során elkészítette a magyar ónjegy katalógust.'0

A későbbiekben is csupán néhány kutató foglalkozott az ónedényekkel. Németh Gábor jelentős munkássága Felső-Magyarország ónművességének kutatásában elsősorban a Weiner Mihályné által inkább csak érintett kassai ónműves- ségre, kannagyártó céhre vonatkozóan közölt adatokat." Ugyancsak ő ismertette a Nemzeti Múzeum kiemelkedő jelentőségű ónkincseit.12

A közelmúltban Noll Imre foglalkozott a középkori ónművesség történetével, a fennmaradt ónanyaggal, a soproni ónművességgel, példát adva a történeti, művelődéstörténeti, iparművészeti szempontú megközelítések együttes alkalmazására.13

Az ónedények bemutatására sokszor a céhedények ismertetése során került sor.14 Magunk a debreceni céhedényekkel foglalkozva jelentős számú ónedényt közöltünk. Különböző települések monográfiájában az egyházi tárgyak bemutatása során a gyülekezet tulajdonában lévő ónedényeket is ismertettük, majd

5 Csatkai Endre 1937.

6 Mihalik Sándor 1939.

7 Lásd erről Németh Gábor 1981. 171.

8 Cifka Péterné 1971. 365—372.

9 Weiner Mihályné 1965., 1969. , 1969a.

10 Weiner Mihályné 1963., 1978.

11 Németh Gábor 1981.

12 Németh Gábor 1983.

13 Holl Imre 1987., 1996.

14 Pl. Bárdosiné Dorner Mária 1985.

12