Kárpátaljai Református Egyház 5. Tanulmánykötet - Magyar Református Egyház Javainak Tára 5. (Budapest, 2002)

P. Szalay Emőke: Ötvösművek és fémedények a kárpátaljai református egyházban - I. Kelyhek, poharak

A két pohárról ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy bár arányait tekintve hasonló, de a talpat a pohártól elválasztó gyűrűjük eltérő, a viski pohárnál sima, a csepei esetében hullámszalagos. Az eddig ismert és mesterhez köthető talpas poharak esetében úgy tűnik, hogy egy mester általában ugyanazt a megoldást alkalmazta, tehát vagy sima vagy hullámszalagos az általa készített poharak talpgyűrűje.5 . Egy bizonyos, hogy a csepei pohár, amelyen a Kőszeghy által közölt jegy található, Karácsony Szegedi Ötvös Gergely munkája.

Utolsóként soroljuk a bilkei egyház kelyhét, amely a legmívesebb munka. Jegye ugyancsak a pajzsba foglalt EG, így megalapozottan kapcsolhatjuk ehhez a mesterhez. Felirata támpontot jelent, hiszen megörökíti a készítés idejét - 1639-ben készíttette a tányéron is megnevezett házaspár - Lipcsey Gergely és Zuhai Anna.

A Lipcsey család fontos szerepet töltött be a Bereg megyei közigazgatásban. Maga a család a nemesi családok egyik kiemelkedő tagja volt.53 54 Valószínűleg ennek a családnak volt tagja György, aki 1637-ben Bereg megyei követ volt, 1638-39-ben pedig szolgabíró.55 56 Lipcsey Gergely 1639-ben táblabíró, 1641-ben szolgabírói tisztséget töltött be/6 Esetleg feltételezhetjük, hogy mivel 1639-ben táblabíró volt, ehhez kapcsolódóan adományozta ezt a kely- het a bilkei eklézsiának.

Maga a tárgy magas mesterségbeli tudást bizonyít. A tagolt talp trébelt szalagmintával díszített, hajlított vonalaival a manierizmus hatását mutatja. A szár nódusza maszkos díszítésű, a hozzá kapcsolt tagok fordított helyzetűek, ez valószínűleg egy későbbi alakítás - szétszedés emlékét őrzi. A kúppá kidomborodó alját ugyancsak szalagdíszítés övezi. Hasonló minta jelenik meg a kihajló szájperem alatt. A kehely mind formájában, mind díszítésében tökéletes kivitelű. Színvonala alapjan láthatjuk, méltán váltott kon- federális levelet a szatmári és németi céhvei a kassai, a váradi és a debreceni ötvöscéh. (I. 6., 7-8. kép)

Éppen ezért tekinthető jelentősnek, hogy ebből az időszakból sikerült feltárni öt hiteles szatmári ötvösmunkát, amelyek bizonyítják, hogy a XVII. század folyamán Karácsonyi Szegedi Ötvös Gergely személyében olyan ötvösmester működött Szatmaron, akinek munkássága méltán említhető a Kelet-Magyarországon dolgozó jelentős mesterek sorában. így ismét gazdagabbá vált az ötvösség vonatkozásában eddig eléggé háttérbe szorult és kevéssé méltányolt régióról alkotott képünk.

53 P. Szalay Emőke 1992. 114-118.

54 Lehoczky Tivadar 1881-82. 374.

55 Uő. uo. 371., 388

56 Uő. uo. 371.

23