Kárpátaljai Református Egyház 5. Tanulmánykötet - Magyar Református Egyház Javainak Tára 5. (Budapest, 2002)
P. Szalay Emőke: Ötvösművek és fémedények a kárpátaljai református egyházban - I. Kelyhek, poharak
Felismerése tette lehetővé, hogy az eddig kassainak tartott talpas poharak jó részét az említett PM jegy alapján azonosítsuk az említett mesterek munkájaként.48 Mindezek azt igazolják, hogy ezek a manierista motívumok széles körben elterjedtek és ismertek voltak, ezért nem véletlen, hogy a debreceni ötvösök munkáin kívül pl. a szatmári ötvösmesterek is alkalmazták őket.49 50 E pohár feliratában szereplő 1681 évszám tehát áttételes bizonyíték a készítését illetőleg, hiszen csupán az ajándékozás időpontjára utal. A díszítményben látható szalagminta, amely hasonló a Bobrovszky Ida által kassainak tartott, de azóta Takács Béla által azonosított, a PM mesterjegy alapján Pesti Mátéhoz kapcsolt, így debreceninek tartható tárgyakhoz. Ez a díszítőmotívum a XVII. század második felében ismert és kedvelt volt, hogy ez a szatmári és németi ötvösség tekintetében debreceni vagy kassai hatásnak tekinthető, a további kutatás derítheti ki.30 Ugyancsak a további kutatás témája lehet az, hogy amint az ajándékozási felirat megörökíti, a szatmári tanács miért adományozta a viski gyülekezetnek. Még nehezebb a helyzetünk a következő tárgy készítési idejének meghatározását illetően. Ebben az esetben az ajándékozási évszám - 1714 - már első látásra igen távol van a készítés valószínű idejétől. A pohár díszítményét ugyanis a szintén jellegzetes szalagminta alkotja, amely hasonlóan a formájához, mindenképpen a XVII. századra tehető. Ezt támasztja alá mesterjegye is, amely a már ismert EG - Karácsony Szegedi Ötvös Gergely jegye. (I. 35., 54. kép) Ezen szalagminta általános elterjedését mutatja, hogy a debreceni ötvösök mintakincsében is megtalálhatjuk. Poharunk alapján még távolabbra, kelet felé bővíthetjük elterjedését, ami ismét azt igazolja, hogy méltatlanul értékelték le eddig ezeknek a részeknek az ötvösségét. Látható ugyanis, hogy ugyanaz a mesterségbeli színvonal tükröződik kimunkálásában, amit a hasonló kassai tárgyak mutatnak.51 52 A másik pohárral összevetve, amelyen bár elmosódottan látható az EG jegy, e mesterhez sorolását azért tettük meg, mivel a felirata szerint a szatmári tanács adományozta a viskieknek. Itt Bobrovszky Ida megállapítására támaszkodtunk, amely szerint Debrecen esetében helyi készítésűnek tartja azokat a jegy nélküli tárgyakat, amelyek a városhoz, illetve a helyi céhekhez kapcsolódnak."’2 Ezért véljük úgy, hogy a szatmári tanács által adományozott pohár feltehetően helyi ötvösműhelyben készülhetett. 48 Ezt támasztotta alá a bodrogkeresztúri poharak ismertetése. P. Szalay Emőke. 1992.112-115. 49 Makkai László 1984. 540., P. Szalay Emőke 1991. 338.- 339. 50 Bobrovszky Ida 1980. 87. 51 Mihalik József 1900. 285., Nonnert Pál kupája. 52 Bobrovszky Ida 1980. 82. 22
