Kárpátaljai Református Egyház 5. Tanulmánykötet - Magyar Református Egyház Javainak Tára 5. (Budapest, 2002)
P. Szalay Emőke: Ötvösművek és fémedények a kárpátaljai református egyházban - I. Kelyhek, poharak
alul jellegzetes elálló karéj szegélyezi.82 Három öntött, fejét oldalra fordító, talapzatra helyezett bárány alkotja a lábát. Derekán és talpa alján viszont a későbbiekben kizárólagossá váló sodrott liliomos kötélsáv díszíti. A jelzés nélküli pohár feltehetően a XVI. században készült, készítési helye jelenleg ismeretlen. (I. 21., 33. kép) A karéjos pohár későbbi változata a XVI-XVII. században általánosan elterjedt tölcséres pohár, amely nevét tölcsérhez hasonló formájáról kapta. Alakja igen hasonló az előbb említett karéjos pohárhoz, csupán a díszítése lett egyszerűbb. Az öntött gazdag díszítés fokozatosan szegényedett, tulajdonképpen a liliomos sodrott kötélsáv maradt. Ennek példája a verbőci gyülekezet jelzés nélküli pohara, amelynek még erőteljesen kihajló szája a XVI. századra utal, száján vésett reneszánsz mustra díszük. Derekét és talpát kötélsáv hangsúlyozza. Mivel jegy nélküli, készítési helyét megállapítani nem tudtuk. (I. 22., 34. kép) A Kárpátalján talált ilyen poharak közül a már említett zólyomi készítésű gödényházi (I. 23., 35. kép) tűnik még korainak, hasonlóan karcsú dereka miatt véljük. Formája alapján esetleg korban azonos lehet az előbbivel a bátyúi gyülekezet tölcséres pohara, mivel ennek is erőteljesen kihajló szája van. Díszítése elég egyedülálló, ugyanis a szokásos reneszánsz mustra helyett egymáson átívelő szalagok tartják vagy keretezik a mellettük kevésbé érvényesülő kis virágokat. Ugyancsak egyéninek tűnik a derekán és a talpán megjelenő vésett aranyozott sáv, amely zeg-zug vonalas, ezekkel feltehetően az eredeti öntött díszítést próbálta meg utánozni a mester. Egyelőre egyedül áll a környékről ismertek között. A gödényházi poháron láthatunk ilyen megoldást, hogy a derekán aranyozott díszítés helyettesíti az öntött liliomos pártát. A szájperem reneszánsz mustrájában az indák kettősvonalúak és hosszan ívelnek, mintegy előképét adják a bátyúi pohár vonalainak. (I. 24., 36. kép) Igen hasonló egymáshoz két tölcséres pohár, amelyek szomszédos falvak gyülekezeteiben maradtak fenn. A korábbi balazséri pohár 1617-es ajándékozási évszámmal ellátott. Már nem a korai erőteljesen kihajló szájú gótikus formát követi, hanem hengeres a teste. Díszítése a szájperem alatti reneszánsz leveles mustra. (I. 25., 37-38. kép) Formailag megegyezik vele a beregdédai pohár, amely 1634-es évszámmal ellátott. A szájperemet díszítő vésett mustra jellegzetes elemeket mutat, ilyen az indára helyezett rombuszt mintázó vonalazás. A pohár díszítményében IN vésett jelzés látható. Amennyiben kísérletet teszünk arra, hogy feloldjuk ezt a vélt névbetűt, jelenleg Kassán találunk egy ötvöst, akinek megegyezik a nevével ez a két betű. Nagymihályi István II. ötvös működött itt a poháron található dátum 82 Ilyen megoldást láthatunk felvidéki poharakon pl. Toranova, Éva 1983. 197-198. sz. 32
