Kárpátaljai Református Egyház 5. Tanulmánykötet - Magyar Református Egyház Javainak Tára 5. (Budapest, 2002)
Nagy Varga Vera: Fatárgyak és egyéb úrasztali eszközök a kárpátaljai református gyülekezetekben - Fából készült úrasztali edények
Székelyvarságról beszerzett jávorfából a puliszka tálalásához. Négyszögletes deszkalap, rövid nyéllel ellátott, melyen a felfüggesztéséhez egy fúrott lyuk volt. Formája azonos a mai köznyelvben vágódeszkaként nevezett eszközzel.44 Kallós Zoltán tudósít arról a gyimesi és moldvai csángó régi étkezési szokásról, hogy az elkészült máiét az asztallapra borították és a cérnaszállal levágott darabokat onnan ették meg. Az 1960-as években már nyeles lapítót használtak erre a célra. Mind a nyeles, mind a nyeleden szögletes formájú deszkalapot használták egyes ételek tálalására is45 Lovászpatonán a levestészta vágására használt kerek deszkalap elnevezése fa tál.46 Bátky Zsigmond a Magyarság Néprajza táplálkozás fejezetében közöl egy borsod megyei „evő fatányért". A vonalas rajz egy széles peremű lapos tányérformát ábrázol.47 Bátky Útmutatójában szerepel egy fatányér, teknővájó cigány munka.48 A XIX. században a „debreceni tányér" néven ismert mézespogácsa készítéséhez debreceni mester faragta az olajban főtt vadkörte fából készült formát. A vaj mintázó formák között is előfordulnak tányér alakú formák.49 Az erdélyi konyha egyik ételkülönlegessége a fatányéros, amely elnevezésében és hagyományos tálalási módjában is megőrizte a felszolgálásához használt fatányért, amely perem nélküli, kör alakú falap. A fatányéros húsétel; rostélyon illetve faszénparázson sült pecsenye. Balázsi Dénes a székely- pálfalvi meccők (faedénykészítő esztergályosok) egyik termékeként említi a vendéglők számára szállított, flekken felszolgálásra alkalmas fatányérokat.30 Sepsziszentgyörgyön a parázson sült pecsenye neve fatányéros/fatángyéros amelyet lapittóról szoktak enni.’1 A budapesti Néprajzi Múzeum táplálkozás gyűjteményében található két fatányér, melyeket Vargyason Sütő Dénes faragómester készített juharfából. A korong alakú falapon U alakú vájattal elkülönített perem nem emelkedik ki, a sík felületet csak jelzésszerűen tagolja. A „fléken" tálalására, forró edény alá alátétként, szalonnázó- és zöldségvágó deszkaként is használták.52 44 Balázsi D.1991. 259. 260. sz. kép 45 Kallós Z. 1960. 25. 46 ÚMTSZII. 1988. 291. 47 Bátky Zs. é.n. 93. A fatányér mellett pedig egy darab fából, mozsárformájú talpas ivókupa (Felföld) rajzát közli 48 Bátky Zs. 1906. 58. tábla 20. ábra 49 Végh J. 1938.102-106., Kós K. 1959. 8-9., Bellon T. 1987. 282. 50 Balázsi D. 1991. 259. 51 Bátky Zs. é.n. 96., Balázsi D. 1991. ÚMTSZ II. 1988. 291. 52 A Táplálkozás gyűjteményben nyújtott segítségéért Rékai Miklósnak tartozom köszönettel. Fatányérok Ltsz. 60. 136. 9-10, Á= 18 cm M= 2,7 cm. Morvay J. gyűjtése, 1960. 220
