Kárpátaljai Református Egyház 5. Tanulmánykötet - Magyar Református Egyház Javainak Tára 5. (Budapest, 2002)
Felhősné Csiszár Sarolta: XVII-XVIII. századi úrasztali terítők a kárpátaljai református templomokban
A kompozíció tengelyében egy életfa áll. Itt láthatjuk a térdeplő-imádkozó Izsákot. Háta megett Ábrahám, az áldozathoz előkészített késsel a kezében, abban a mozzanatban, amikor a jelenet egy pillanatra megáll, mert elhangzik az Izsák feje felett lebegő angyal szájából a feloldozó szózat, és a jelenet befejezéseként Ábrahám háta mögött megjelenik az áldozati bárány. A'szerkesztésben a szimmetria oly mértékben érvényesül, hogy még a nyomtatott nagybetűvel írott ÁBRAHÁM és IZSÁK nevek is tükörképként ismétlődnek. Takács Béla szerint a terítő felvidéki műhelyben készülhetett.17 XVIII. századi úrasztali térítők A felmért 94 egyházközségből 30-ban összesen 75 darab XVIII. századi úrasztali térítőt és egyházi textíliát sikerült regisztrálnunk. Néhány helyen több darabot is találtunk. Técsőn 6-ot, Nagyszálláson az 1808-as leltárban szereplő 7 darabból 6-ot, Salánkon a 10-ből 4-et, Akliban a 12-ből 5-öt, Huszton, Munkácson, Forgolányban, 4 darabot őriznek ma is épségben. A többi egyház- község: Feketepatak, Fancsika, Szőllősgyula, Ungtarnóc, Bökény, Péterfalva 3-3, Csepe, Bene, Sárosoroszi, Rafajnaújfalu, Fertősalmás, Büké, Kígyós 2-2, Beregszász, Beregújfalu, Borzsova, Matyfalva, Beregvégardó, Beregdéda, Beregsom, Hetyen, Nagygejó'c, Verbőc 1-1 darab XVIII. századi textíliát őriz. Bár a leltárak tanúsága szerint a XVIII. századi úrasztali térítők anyaga igen változatos, a ránkmaradtak között a batiszt-, gyolcs- és vászonanyagok vannak túlsúlyban, de sikerült megőrizni ebből a korból néhány selyem, - elsősorban selyemtaft- és brokátterítőt, illetve kendőt is. Az alapanyagon túl korszak-meghatározó és egy területre jellemző a hímzés anyaga is. A kárpátaljai kézimunkákon feltűnően sok az arany és ezüstszálas hímzés, amikor egyáltalán nem használtak selyemszálat. Munkácson és Fancsikán pl. két-két aranyos skófiummal hímzett térítőt is őriznek (6. sz. kép és 5. sz. rajz). Ugyanígy hímezték a beregszászi egyház 1747-ben készült térítőjét (7. sz. kép), a csepei egyház egyik tulipános, a sárosoroszi egyház szép csigavonalas, gránátalmás (6. sz. rajz, 8. sz. fotó) és az aklii egyház egy tulipános térítőjét (7. sz. fotó). Arany és ezüstskófiumos a bükéi csigavonalas, gránátalmás terítő (9. sz. fotó), de ilyet találtunk Beregújfaluban, Kígyóson (10. sz. fotó), Salánkon (8. sz. rajz.), Feketepatakon, Huszton is. Nem véletlen ez, hiszen itt könnyebb volt hozzájutni ezekhez a finom fonalakhoz, mint máshol, mivel a XVII. század végétől II. Rákóczi Ferenc munkácsi uradalmában török és örmény munkásokkal skófiumhúzó műhely is működött. A többi színpárosításban, a kárpátaljai hímzések a felvidéki kézimunkákhoz igazodtak. A skófium mellett leggyakrabban a kék szín különböző ár17 Uő. 107. o. 170
