Kárpátaljai Református Egyház 5. Tanulmánykötet - Magyar Református Egyház Javainak Tára 5. (Budapest, 2002)

Nagy Varga Vera: Fatárgyak és egyéb úrasztali eszközök a kárpátaljai református gyülekezetekben - Egyházládák és szekrények

ni, kezéhez ezek adattak: egy öreg vasas ládában... "~1~ Hajdúszoboszlón eleinte szintén városi alkalmazott volt egyházfi (Aedilis); az egyház és az iskola pénzügyeit és az egyházi épületek gondnoki teendőit látta el. A XVIIL század közepéig a városi hadnagynak alárendelt, fizetett városi alkalmazott volt az egyházfi. Az egyházfi tisztsége a következő században is megőrződött és a kurátornak (curator) kinevezett egyik városi szenátor volt a felettese. 1745-től a város főhadnagya egyúttal az egy procurátora (főgondnoka) vol; az egyházfit pedig ő választotta maga mellé. A gondnoki számadások vezetése követelménnyé vált és a „sákramentomi edények'' őrzése is.212 213

A Sóvidéken a presbitérium elnevezése megye, a kurátor pedig a megyebíró. A Székelyföldön is a XVIII. század közepén szerveződtek a presbitériumok A sófalvi gyülekezetben „a megye pénzét a megyeládában tartották. A ládán két zár volt, egyik kulcs a prédikátornál volt, másik a megyebírónál." Ehhez hasonlóan kétkulcsos volt a gabonaraktár is.214 215

A református gyülekezetben a világi testület (consistorium) megalakulása után Pl. Kesznyétenben eleinte a curator az egyházfihoz hasonlóan a bírónak volt alárendelve; a településtől való függetlenedés, az egyházközség pénzének külön kezelése 1787-től kezdődött, az egyházi jegyzőkönyvek feljegyzése szerint.212

Adatok a ládák és egyházládák őrzéséhez és használatához

Az 1808/1809-es egyházlátogatási jegyzőkönyvekben találunk arra adatokat, hogy az úrasztali készleteket és a templomi perselyt is szokás volt az egyház ládájában tartani.

Csaroda: „Vagyon egy záros láda és ebben két kis fedeles bádok persely. Az Úr asztalához tartozó eszközök...a ládában tartatnak."

Börvely: „A Prédikátor házánál az Ekklésia ládájában (őrzik az) Úri szent Asztalhoz megkivántató Ruha és Poharak..."

Mezőpetri: „Vagyon egy zöld festékéi ládája, mely a Nagy Károlyi Paróchiában tartatik (az) éirasztali készletekkel."216

Az úrasztalához való készületeket Sonkádon és Tiszabecsen az úrasztalában tartották. Széles körben elterjedt szokás volt amelyet a kis szekrényes úrasztala lehetővé tett.

Sonkád: „Vagyon egy igen becsülletes kerekdéd asztal, mellyen állanak a kereszteléshez tartozó edények... Ennek az Asztalnak az alja záros, melyben tai tatnak az Úr asztalához való készületek."

212 Takács B. 1987. 245.

213 Molnár A. 1996.182-4.

214 P. Madar 1.1998.16.

215 Galuska 1.1985.41-42., 45., Kosa L. 1990. 457-8.

216 Szabadi I. 2001. 48., 124., 180., 224.

257