Kárpátaljai Református Egyház 5. Tanulmánykötet - Magyar Református Egyház Javainak Tára 5. (Budapest, 2002)
v. Küllős Imre: A kárpátaljai reformátusok történelmi harangjai
E§yháztörténeti forrásaink szerint: „A derceni község a reformáció kezdetén csatlakozván Kálvin hittanához, régi anyagyülekezetet képez."4. A századok során megmaradt anyagyülekezetnek, így lehetséges, hogy a furcsa alakú kisharangja még a reformációt megelőző időkből származik. Nagymuzsaly Kisharang Bronz, bordákkal, felirat nélkül. A korona fülei erősen élszedett négyzet keresztmetszetűek, a törzshöz könyökkel hajlanak, a harangtetőből kiemelkedő korongból indulnak. A harangtető enyhén boltozatos, a harangváll legömbölyített. A váll alatt két erős, sima párhuzamos borda, körfelirat helyének előkészítéseként. A harang palástjának alkotója majdnem egyenes, a harangtest felfordított virágcserépre emlékeztet. A hornyán erős, sima borda. A pártája alig terülő, felső részén kis sugárral legömbölyített, a párta alsó fele meredeken lecsapott, közel hengeres formájú, sima. Jelzetlen. A harang készítője, a készítés helye és ideje ismeretlen. A harangfej hagyományos kivitelű, de nem eredeti, fából készült, a harangot vaspántok rögzítik a harangfejhez. A négy pánt közül az egyik szakadt. A harang (nagyobb társával együtt) a templomtól különálló, bádoggal fedett fa harangtoronyba van felszerelve. Az 1808-as összeírás szerint: „A kissebben pedig semmi írás nints, ...mintegy 80 fontos lehet."5 6 Meghatározási kísérlet: A harang gondos kivitele szakavatott mesterre utal. A felirat hiánya és a harang kis mérete eladásra szánt, műhelyben, előzetes megrendelés nélkül gyártott termékre enged következtetni. Formai jellegzetességei nem zárják ki a XVI-XVII. századi készítési időpontot sem. Ebből a korból több hasonló alakú és díszítésű harangot ismerünk. Közelítőleg ilyen formájú pl. a fel- sőegerszegi, a tóthfalusi, a taszári, a bolhási, a csécsei harang0 és hasonló hozzá a következő fejezetben szereplő kigyósi kisharang is. Az egyháztörténeti adatok feltételezésünket szintén alátámasztják; „Muzsaly községe még 1552-ben tért a Kálvin hitre, s 1595-ben a helység egyike volt a legfényesebb egyházaknak."7 A régi gótikus stílusban épített templomot használó egyházközség anyaegyházként a századok során folya4 LEHOCZKY 1996. 502. 5 PATAY 1999. 436. 6 PATAY 1977., U.ő 1989. 7 LEHOCZKY 1996. 634. 275
