Kárpátaljai Református Egyház 5. Tanulmánykötet - Magyar Református Egyház Javainak Tára 5. (Budapest, 2002)

v. Küllős Imre: A kárpátaljai reformátusok történelmi harangjai

v. Küllős Imre:

A kárpátaljai reformátusok történelmi harangjai

Bevezetés

Kárpátalja valójában a trianoni békediktátummal elcsatolt Keletfelvidék, amely nagy vonalakban Máramaros vármegye tiszántúli (jobb parti) részéből, Ugocsa vármegyéből, majdnem a teljes Bereg vármegyéből és Ung vármegye nagyobbik részéből áll. A második világháború vége óta a Szovjetunió része volt Zakárpátszkaja Óblaszty1 néven, majd annak összeomlása után a fiatal Ukrán Köztársaság fennhatósága alá került.

A terület sík részein, azaz a Tisza és mellékfolyói partjainak közelségében a lakosság túlnyomó többsége mind a mai napig magyar nemzetiségű. Vallásuk elsősorban görögkatolikus és református. Figyelemreméltó különbség azonban a két felekezet között, hogy amíg a görögkatolikus vallás a rutén és ukrán népesség körében is elterjedt - a református vallást kizárólag a magyar közösségek gyakorolják.

1995 őszén az Országos Református Gyűjteményi Tanács támogatásával, az OTKA és a Nemzeti Kulturális Alap anyagi segítségével kezdődött meg az a nagyszabású összeíró munka, amelynek során a több mint száz kárpátaljai magyar református gyülekezet javait felmértük és a későbbi tudományos feldolgozás érdekében rögzítettük. A kutatómunkát a néhai Dr. Molnár Ambrus esperes által vezetett Református Teológia Doktorok Kollégiuma Néprajzi Szekciójának tagjai (közöttük hivatásos muzeológusok) végezték.

Ez a felmérő munka jelenleg is folyik, a kutatócsoport kitűzött célja, hogy - végigjárva a határokon túli magyarlakta területeket - a református gyülekezetek megőrzött értékeit összesítse és egységes szerkezetbe rendezve a kutatóhelyek számára hozzáférhetővé tegye. Ennek érdekében eredményeinket könyv- sorozat formájában folyamatosan publikáljuk. E sorok írásakor a már megjelent négy kötet összeállítása után az ötödik és hatodik kötet szerkesztése folyik.

Jelen tanulmányunk a vizsgált terület meglévő történelmi harangjainak áttekintését adja. Az időhatár megszabásának oka - a terjedelmi kötöttségen túl - a felhasznált irodalom egyik sajátossága is;

1 Kárpátontúli Terület

273