Kárpátaljai Református Egyház 5. Tanulmánykötet - Magyar Református Egyház Javainak Tára 5. (Budapest, 2002)
Nagy Varga Vera: Fatárgyak és egyéb úrasztali eszközök a kárpátaljai református gyülekezetekben - Perselyek
3. Kenyérvágó kés Fertősalmás Csont nyéllel, acél pengével. Hossz: 42 cm Negatívszám: 1476,13. kép Tárgyjegyzék 1. Kenyérvágódeszka 1918 TP Makkosjánosi Bereg 2. 2. Kenyérvágódeszka késsel XX. sz. Nagypalád Máram-Ugocsa 3. Kenyérvágó kés Fertősalmás Máram-Ugocsa Perselyek Történeti adatok az adományozás szokásához a református egyházban Román János oklevél-szótárába a református egyház XV-XVII. századi vagyon és jövedelem-összeírásaiból került be az évente és háztartásonként fizetett gyónó pénz Pl. Almáson: „Minden külön kenyeres ember húsvétban tartozik 2 pénzzel, melyet giono pénznek hívnak." A fizetett adók egyik fajtájaként határozta meg a szerző.167 168 Dienes Dénes adta közre az ungi egyházlátogatási jegyzőkönyveket, amelynek XVII. század eleji adatai között az adományozás egyik formája a gyónó garas. Kereknye, 1619: „Gyónó garas 2 dénár". Palágyon 1619-1621: „Minden külön kenyeres 3 dénárt ad, gyónó garasnak hívják." Nagydobrony, 1619: „Garaspénz 2 dénár...A garaspénzt minden ember megadja." Tiszasalamon, 1619: „Garaspénzt 5 dénárt adnak." Mátyócon (1618) a proventus részeként említik: „Minden maga kenyerén való ember három pénzt, gyónó garasnak hívják.7/168 Illyés Endre véleménye szerint régi - az őskereszténységig visszavezethető - szokás volt az 1786. évi kerületi szabályrendelettel is tiltott, de több helyen a XX. században is élő szokás, mely szerint „a hívő úrvacsoravételekor az úrasztalára teszi ünnepi alamizsnáját, egy odatett tányérra. A hívőnek ilyen viszontszolgálata még a beteg úrvacsorázásakor is szokás volt. Samarjai 1633-as Ágendája önkéntes adakozás formájában még megengedi".169 170 Szabó György a dunántúli egyházkerületi jegyzőkönyvekben (1712-1844) található az 1786-os kerületi rendelkezés, mely ezt a szokást tiltja: „...az úrvacsora vétele közben pénzt hányni az úrasztalára nem szabad, hanem a templom ajtajában lévő perselyekbe kell az alamisnát letenni.7/170 167 Román]. 1968. 118. 168 Dienes D. 1992. 169 Illyés E. 1936. 70. Pl Záhonyban 170 Szabó Gy. 1991.111. 247
