Kárpátaljai Református Egyház 5. Tanulmánykötet - Magyar Református Egyház Javainak Tára 5. (Budapest, 2002)
Nagy Varga Vera: Fatárgyak és egyéb úrasztali eszközök a kárpátaljai református gyülekezetekben - Kenyérvágó deszka, kés és kenyértakaró abrosz
kenyér más, mind a rendes"- mondják az átányiak. Nem kenyérlisztből, hanem első lisztből sütik a rendesnél nagyobbra, 7-8 kilósra. „Ez a kenyér jelképe lesz az Úr megtöretett testének s feldarabolva, az úrasztalára helyezve megszentelődik. A helyi szokás szerint a hosszúkás darabokra felszeletelt, de el nem fogyasztott, az úrasztaláról visszakerült kenyeret a presbiterek kiosztják egymás között, hogy vihessenek haza azoknak a családtagoknak, akik valamilyen okból nem mehettek a templomba, nem úrvacsorázhattak."U0 Szabó Lajos egyháztörténész az úrvacsora kiszolgáltatásának népi elemeit bemutató tanulmányából kitűnik, hogy a kenyér hosszanti csíkokra vágásának módja eléggé általános szokás volt a református gyülekezetekben.160 161 Tenke Sándor leírásából idézzük a további részleteket. A református lelkész felkérésére önkéntes közadakozásból készül az úrvacsorához a kenyér. A kenyérnek csak a legszebben sült középső részét használják fel, a széleket nem. „A megmaradt hasáb alakú darabról a felső és alsó héjat lemetszi, és ezek közé visszahelyezi az ujjnyi széles 10-15 cm hosszúságúra vágott szeleteket, majd tálcára, régebben abroszra téve elhelyezi az úrasztalán. Ebből tesz elegendőt a kenyérosztó tányérra.162 Tóth Mihály egyházszertartástanában (1873) az 50. §-ban az úrvacsorakenyér megtöréséről szól; „... a lelkész a kenyeret az úrvacsorálók láttára töri meg és adja át kinek-kinek... "163 164 Kárpátalja Csomár Zoltán feldolgozásában említi Izsák Imre máramaros-ugocsai esperes részletes tanulmánytervezetét a liturgia egységesítéséről. A XX. század húszas éveiben felmerült törekvés azonban nem valósult meg: „ ...a javaslatok mindvégig tervek maradtak és a húsz év alatt gyakorlati egyházi életünkben megvalósulást nem nyertek...164 További megállapításai a liturgiatörténeti kutatások számára tájékoztató jellegűek:" A legszembetűnőbb volt az eltérés a konfirmáció idejével és az úrvacsoraosztás szertartásával kapcsolatosan, mely minden egyházkerületben különböző' volt. A dunáninneni és a kárpátaljai kerület nagy részében nem alkalmazták pl. a hitvalló és bűnvalló kérdéseket, valamint a kenyér és 160 Fél E.- Hofer T. 1997. 161 Szabó L. 1991. 162 Tenke S. 1990.120. Abrosz ugyanaz mint a kenyértakaró terítő. 163 Tóth M. 1873. 84. 164 Csomár Z. 1940. 197. A különbözőségek kiküszöbölésére 1926-1927. években úgy a kerületekben, mint a Konventen mozgalom indult az „Ágenda" egységesítésére. Az Egyetemes Konvent 1927. évi november hó 22. ülésének 42. pontja alatt tárgyalta e kérdést és úgy határozott, hogy megvárja, míg Magyarországon e tárgyban intézkedés történik és akkor fog érvényes határozatot hozni. Közben a Ravasz-féle Ágenda megjelent, az itteni konventi határozat azonban elmaradt. 242
