Kárpátaljai Református Egyház 5. Tanulmánykötet - Magyar Református Egyház Javainak Tára 5. (Budapest, 2002)

P. Szalay Emőke: Ötvösművek és fémedények a kárpátaljai református egyházban - I. Kelyhek, poharak

az adományozást megörökítő feliratot, míg öblének bedomborodó közepén jelenik meg az EG mesterjegy. (II. 4., II. 5. kép)

Formailag hasonló a másik tányér, amely a fertősalmási egyház tulajdona. A felhajtott szélű perem azonban itt teljesen aranyozott szemben az előbbivel, ahol csupán a felirat sávja, alapja volt aranyozva. Itt a felirat a perem mellett az öbölrészen is folytatódik. Míg az előbbinél az öböl bedomborodó közepén csupán a mesterjegy volt kiemelve, itt címer díszlik Pászthoi Matteus felirattal. A felirat eltérése ellenére a forma azonossága bizonyítja, hogy ugyanannak a mesternek a keze alól került ki. (II. 5., II. 6. kép)

Formáját tekintve ugyancsak hasonló a következő két tárgy. Mindkettő un. talpas pohár, amely a XVII. század talán legkedveltebb formája volt.41 Úgy tűnik, hogy ez a forma ismert és elterjedt volt az alföldi mezővárosokban és így a református területeken is.42

Ezért bizonyosan nem véletlen, hogy éppen két ilyen pohár sorolható a szatmári ötvösséghez és jegyének alapján - EG - az előbb említett mesterhez. Bár mindkettő jeggyel és felirattal ellátott, példaként szolgál arra, hogy a feliratok, ha az ajándékozást örökítették meg, mivel nem bizonyos, hogy az a készítés idejével egybeeső időpont, így csak áttételesen tekinthetők kutatási alapnak.

Az első talpas poharat felirata szerint 1681-ben ajándékozta a szatmári tanács a viski eklézsiának. A tipikus formán ugyancsak tipikus díszítmény jelenik meg. A domborított, trébelt díszítés a szájperemen, a talpgyűrű két oldalán és a talp szélén látható - jellegzetes szalagminta és fekvő S elemek, míg a pohár testén a füzérek, rombuszok sarkukra állítva, mindegyik a XVII. században általános manierista motívum.43 Ezt erősíti a verejtékcsepp, amely ugyancsak kedvelt és elterjedt mintaelem volt a XVII. század első felében.44 (I. 34., 53. kép) Hasonlóan nem egyedülálló a füzérdísz, amely a jelzett debreceni ötvösmunkák közül a PM jegyű Pesti Máté - Pesti Mihály mesterhez is kapcsolható.45

Bobrovszky Ida az ilyen díszítésű poharakat azonosító anyag híján még kassainak tartotta,46 Takács Béla igazolta, hogy debreceni ötvösmunkák.47

41 B. Bobrovszky Ida 1980. 94-95.

42 Ilyeneket közöl P. Szalay Emőke 1989. 4-6. Tyúkodról [Szatmár m.], Mátészalkáról 1991. 333-335., Biharnagybajomból 1992. 586., Beregszászról 1997. 366-367.

43 Makkai László 1984. 539. 540.

44 Ezt a motívumot a debreceni ötvösök feltűnően kedvelték, sok talpas poháron találjuk meg ezt a díszítményt Pl Bobrovszky Ida 1980.1616-ból, Szikszón 131. kép, Szegedi Ötvös Mártontól 1651-ből'65. kép, Debreceni János poharán 1637-ből 97. kép. P. Szalay Emőke 1989. 4-6. EP mester.

45 Lásd pl. a bodrogkeresztúri poharakon P. Szalay Emőke. 1992. 114-115.

46 B. Bobrovszky Ida 1980. 116.

47 Takács Béla 1988. 25.

21