Kárpátaljai Református Egyház 5. Tanulmánykötet - Magyar Református Egyház Javainak Tára 5. (Budapest, 2002)
Nagy Varga Vera: Fatárgyak és egyéb úrasztali eszközök a kárpátaljai református gyülekezetekben - Fából készült úrasztali edények
Szabó Lajos egyháztörténész megemlíti a sepsiszentgyörgyi és debreceni Egyházi Múzeum gyűjteményeiben őrzött faedényeket, amelyek a korábbi időszakban a faedények gyakori jelenlétét bizonyítják a református gyülekezetekben.5 Berzéken (Borsod m.) őriznek R.A. monogrammal ellátott, fából készült kenyérosztó tányért, amely egy josephstadti politikai fogoly munkája.6 A sárospataki Református Múzeum gyűjteményében őriznek egy fatányért és fából készült kelyhet, amelyet a zaporozsjei 101-es lágerben használt úrvacsora osztására Kara Pál református lelkész. A szükséghelyzetben a régi református hagyomány éledt újjá.7 Történeti adatok a faedények készítéséhez és használatához Juhász Antal összefoglalásából ismert, hogy a XII-XIII. századi egyházi és királyi birtokon esztergályosok dolgoztak, az adó neme évi 500 tál volt.8 Pozsonyban az 1434-1480 között a név szerint ismert esztergályosok között fatálakat és fatányérokat készítő mesterek is voltak.9 A pozsonyi harmincad- könyv 1457-8. évi adatai szerint idegen és pozsonyi kereskedők 1023 korona vámértékű fatálat és tányért hoztak be az országba.10 Takács Sándor művelődéstörténész ismeretei szerint az esztergárosok vagy tokárok is készítettek fatálakat és tányérokat, a kolompárok pedig javították azokat. Pl. 1567-ben: „Az kolompárnak, hogy valami tálakat és tányérokat foldo- zott, 1 Ft."11 A XVI. századból fennmaradt összeírások adatai szólnak a faragómesterség egyik ágáról, a jobbágyfalvakban működő tál- és tányércsinálókról.12 A XVII. században már olyan háziiparrá vált, amely távolabbi területek szükségleteit is ki tudta elégíteni. Nádasdy Ferenc állította a jobbágyairól 1639-ben: „Az tányér- csinálók az magunk hegyein mindenütt szabadon járnak; egy pénzért csinálnak tányérokat."13 Hertnek, Szalánc és Garam összeírásában (1643) a tál-tányércsiná- lók személyenként és évenként 25 tálat és 50 tányért adtak a földesúrnak.14 A 5 Szabó L. 1991. 229. Nemcsak fatányérok, hanem fából készült kupák is vannak múzeumi gyűjteményekben. 6 Szabó L. 1991. 229. 7 A sárospataki adatokat Pocsajiné Eperjesi Eszternek köszönöm. Az úrasztali készletet német hadifogoly asztalos készítette. Kehely M= 13 cm Ltsz. F. 1969.1 8 Bátky Zs. é.n. 97. 9 Ortvay T. 1900. II.4. 103. 10 Ortvay T. 1900. II.4. 183. 11 TakátsS. 1961.94., 345. 12 Juhász A. 1991. 13 Takáts S. 1961. 89. 14 Takáts S. 1961. 89. 216