Kárpátaljai Református Egyház 5. Tanulmánykötet - Magyar Református Egyház Javainak Tára 5. (Budapest, 2002)
Felhősné Csiszár Sarolta: XVII-XVIII. századi úrasztali terítők a kárpátaljai református templomokban
Méretek: 109 x 106 cm. Negatívszám: 4524, 4527-28, G15. kép Magángyűjteményben található 2-3 sz. rajz Akii (I. köt. Akii 2. abrosz) Nyers színű takácsvászon, két szélből, rózsaszín selyemszállal, boszorkányöltéssel középen hosszában összedolgozott. Ekrü, rózsaszín, halványzöld, világoskék selyemszállal és arany skófiummal, hamis laposöltéssel, száröltéssel és halszálkás technikával hímzett. A széleket körben, ritmikusan ismétlődő, álló, leveles akantusz, tulipán és szeg- fűs virágcsokrok díszítik, melyeket a diagonálisan elhelyezett, hosszan benyúló sarokmintákkal és egymással csigavonalba hajló „S" inda rendez sormintává. Készült: XVII. század vége Mérete: 222 x 202 cm. Negatívszám: 1765-1772, G2-3. kép (Az 1808-as leltárban a következőket találjuk: „Egy bétsi házi arannyal és mindenféle színű sellyemmel varrott nagy abrosz.") Közölve: F. Csiszár 1997. a 305., U.ő: 1997. b 27. 4. sz. rajz Akii (I. kötet, Akii 1. kendő) Fehér pamutosvászon, fél szélből készült. Ekrü színű selyemszállal és aranyos skófiummal, ferde laposöltéssel hímzett. A kendő két végét egy háromszor megismételt, törökös szerkezetű bokorminta díszíti. A csigavonalból kiinduló, egymást keresztező szárú bokor ágainak a vége tulipánban és akantusz virágban végződik. „Pesgir kendő" néven ismerjük az ilyen és hasonló kendőket, amelyeket eredetileg a török méltóságok használtak imádkozás előtti rituális kéz- és arctörlésre. Készült: XVII. század közepe Mérete: 84 x 35 cm. Negatívszám: 1782-83, Gl. kép Közölve: F. Csiszár 1997. a 304-05., U.ő: 1997. b 27. XVIII. század 5. sz. rajz, Fancsika (I. köt. Fancsika, 2. terítő) Fehér, vékony gyolcs, körben sima ráhajtással szegett. Arany fémszállal, laposöltéssel, tűfestéses és halszálkás technikával hímzett. Négy sarkában egy-egy laza szerkezetű, a terítő egy nyolcadát betöltő törökös szerkezetű gránátalmás bokorminta. A bokor ágai egymáson átívelnek, az így keletkezett teret négy, átlósan elhelyezett petty tölti ki. Az ágak végét egy-egy nagy, pettysorral kontűrözött zárt gránátalma díszíti. Ez a páros gránátalma a bokor tövéből kinövő, jobbra és balra hajló kis leveles ág végén megismétlődik. 200