Ungi Egyházmegye - Magyar Református Egyház Javainak Tára 4. Kárpátaljai Református Egyház 4. (Budapest, 2001)

Bevezetés

1566. Gönci zsinat: nincs adatunk arról, hogy az ungi egyházmegyéből részt vett-e valaki.23

1593. a bodrogkeresztúri összejövetelen az ungi esperes megjelent.24 25

XVII-XIX. századi adatok

A XVI-XIX. század folyamán Ung vármegye a Magyar Királyság része volt.

A XVIII. században Ung megye a négy közigazgatási terület egyikébe, a Tiszáninneni Kerületbe tartozott. Mikoviny Sámuelnek a Helytartótanács megrendelésére készített Ung vármegyét ábrázoló térképén23 a régi magyar falvak neve mellett elszórtan jelen voltak a szlovák nevű települések nevei is. A térkép 1750 előtt készült. Ezen a térképen az ungi református egyházmegye azon települései is szerepelnek, amelyeknek református gyülekezeteiről a későbbiekben történeti és demográfiai adatokat adunk.

A XVIII. század elején a terület népsűrűsége 1,44 család volt négyzetkilométerenként.26 Korabinszky Mátyás 1805-ben készült vonatkozó térképlapját a terület műemlékeinek jeles kutatója Deschmann Alajos adta közre.27 A néprajzi szakirodalomban ungi Tiszahát megkülönböztetéssel jelölték a Tiszától É-ra elterülő alföldi jellegű területet, amelynek felszínét a Latorca, Labore és Ung élő és holt ágai tagolták.28

A Tiszáninnen fekvő négy traktus - a borsod-gömöri, az abaúji, a zempléni és az ungi - püspök nélkül unióban éltek együtt az 1646. évi szatmárnémeti zsinat határozatainak megfelelően.29

Zoványi Jenő véleménye szerint ebben az időszakban nem beszélhetünk még határozott szétválásról, mert nemegyszer a papok is egyénenként egyik vagy másik irányt képviselték. Bár területünkön a helvét irányhoz tartozott a magyarok többsége, voltak szlovák nyelvű gyülekezetek is.30 Ezt alátámasztani látszik az 1597. évi sátoraljaújhelyi zsinaton előírt papi eskü szövege, amelyet egyaránt elmondhatott akár lutheránus, akár helvét irányú.

A türelmesség jellemezte mind zempléni, mind az ungi területet.31 Zemplén megyéből a Bodrogköztől északra eső vidéknek keleti része, Szabolcs

23 Zoványi J. 1977a. 167.

24 Zoványi J. 1977b. 169.

25 Közli és leírását adja az OSZK Tk 2308 jelzetű térképnek Bendeffy L. 1976.1:118, II: 8. sz. térkép

26 N. Kiss I. 1984. 219.

27 Deschmann A. 1990. 14. Ung vármegye 1805-ben. Korabinsky Matthias: Atlas Regni Hungáriáé... XXXIX. tábla nyomán.

28 Kosa L.-Filep A. 1978.125-7., 185-6., Dankó 1.1984.10-24.

29 Haraszy K. 1931. 34.

30 Zoványi J. 1977a. 171.

31 Zoványi J. 1977a. 171-2., Dienes D. 1998. 6, 8-18.

19