Ungi Egyházmegye - Magyar Református Egyház Javainak Tára 4. Kárpátaljai Református Egyház 4. (Budapest, 2001)

Ungvár

u \*J ngvar A gyülekezet története Ungvár város neve az Ung folyónévnek és a vár 'erősség' jelentésű főnévnek az összetétele, az Ung folyó mellett épült várra utal. Ungvár nevének korai említése Hunguar (1150 körül) alakban.31' Hunguar/Hungwar (1332-7.) a pá­pai tizedjegyzékekben.317 318 Eldöntendő, hogy a mai helyén állt-e Ung megye korai központja az ungvári földvár: további régészeti feltárások szükségesek annak megállapításához, hogy a XIV. század közepén épült kővár magja volt-e egy korábbi földvár. A kutatók egy része más helyen véli azonosítani az ungvári földvárat.319 Magyarország északkeleti részén a Munkácson működő Kálmáncsehi Sán­ta Márton volt a reformáció első terjesztője. Munkács után Ungváron szer­vezték meg 1546-ban a protestáns egyházközséget. Az ungvári központból sugárzott ki a reformáció a környékbeli községekbe, melyek közül Alsó-, Felsődomonya, Nevicke, Árok, Huszák, Kemence, Petróc, Radvánc, Minaj rövidesen mint leányegyházak csatlakoztak. A XVI. század közepén Wngwaar birtokosai a Homonnay fivérek és az ungvári pálos rend volt; 41 porta, 6 puszta porta, 32 zsellér, 2 iparos és 13 szolgálatvállaló szerepelt az adólajstromon.320 A Homonnai-Drugeth321 család pártfogó támogatásában részesült az egy­ház 1566-tól kezdődően. Figyelmük a protestáns hívekre is kiterjedt, akiket kedvezményekben részesítettek. Pl. Homonnai Gáspár főispán az ungvári egyházközség prédikátorává tette a szerzetesek által üldözött H. I. nevű pa­pot. Homonnai Drugeth István támogatásával a református egyház szervezé­se 1589-ben befejeződött, a prédikátor Miskolczi Pál volt. Az egyház lelkésze és tanítója jelentős javadalmakban részesült: a várból, a városból, a városi szőlőkből és a filiálisokból. 1589-1613 között Domonyában hetente egyszer 317 Mauks E. 1905.10., Kiss L. 1988. II: 705. 318 Csánki D. 1890. 387. 319 Mauks E. 1905. 36. idézi Mészáros Károly (1861. 11-12.) megállapítását, mely szerint Ung­vár DK-re Gerény és Radvánc mai helyén feküdt. Takács M. 1994b. 700. 320 Maksay F. 1990. 850. 321 Mauks E. 1905. 36. itáliai eredetű, a XIV. századtól Magyarországon élő család 216

Next

/
Oldalképek
Tartalom