Ungi Egyházmegye - Magyar Református Egyház Javainak Tára 4. Kárpátaljai Református Egyház 4. (Budapest, 2001)

Bevezetés

Kálmáncsehi Sánta Márton16 református püspök 1551-2-ben Munkácson pap és Kálvin tana szerinti lelkész a római katolikusoktól elfoglalt templomban. 1552-ben beregszászi lelkész és a decemberben tartott zsinaton elnökölt. Munkássága feltehetően hatással volt területünk reformációjára. Meg kell említenünk Petrovics Péter (1480-1577) nevét, aki a főurak közül egyik legnagyobb támogatója volt a reformációnak. 1552-ben Munkács várának uraként támogatta Kálmáncsehi Sánta Márton beregi tevékenységét.16 17

1562 után a helvét irány került előtérbe, a Tiszáninnen a magyar nyelvű lakosok körében terjedt. A felekezeti irányok szétválása után kezdődött meg a nagyobb területi egységek szervezése, amelynek természetes kereteit a régi római katolikus egyházi szervezet adta meg. Ung vármegye területén is, amely az egri püspökség egykori főesperessége volt, esperességek szövetsége jött létre. A kortársak elnevezésével „unió" jött létre esperesei irányítása, igazgatása alatt.18

A tiszáninneni egyházmegyék a vármegyék elnevezését alkalmazták magukra, határaik azonban jelentősen különböztek a közigazgatási megyék határaitól.19

Nevét a megyétől kapta, de területe nem egészen egyezett meg azzal. A zempléni területből egy rész és a Bodrogköztől északra eső vidék keleti része is (a Labore völgyének több községe)20 az ungihoz tartozott. Az ungi traktushoz tartozott néhány község Bereg megyéből (a Szernye - Latorca köz Unghoz közel eső települései) és Szabolcs megyéből Eszeny környéke.

Az ungi egyházmegye gyakori kísérletei mellett sem tudta az önállóságot megszerezni: 1564-ben esperese Gönczi András pálóci lelkész, 1568-ban Szikszai Gergely, majd Gyarmathy Bíró Márton 1577-ben, akit egy ismeretlen nevű követett, 1584-ben Kállai Albert ungvári lelkész. Zoványi Jenő adatai szerint bizonytalan, hogy az esperesként emlegetett Egri Lukács az volt-e vagy sem.21

A debreceni zsinaton 1567-ben az ungi egyházmegye képviselője még nem vett részt. Dienes Dénes úgy véli, hogy a távolmaradás oka antitrini- tárius esperesének, Egri Lukácsnak befolyása volt. Halála után - 1574-ben - az ungi egyházmegye csatlakozott a Tisza jobbparti senioratusokhoz (traktusokhoz) és az 1591. évi nagy károlyi zsinaton már részt vett az ungi egyházmegye képviselője is.22

16 Révész 1.1995.12.

17 Zoványi J. 1977b. 474.

18 Dienes D. 1998. 8-18.

19 Dienes D. 1998. 3.

20 Haraszy K. 1931. 33. hivatkozással Révész I. A magyarországi protestantizmus története. 1925. c. munkájára, Zoványi J. 1977a. 165., Dienes D. 1998. 4.

21 Zoványi J. 1977a. 171., 1977b. 665.

22 Dienes D. 1998. 3.

18