Ungi Egyházmegye - Magyar Református Egyház Javainak Tára 4. Kárpátaljai Református Egyház 4. (Budapest, 2001)
Szürte
zürte A gyülekezet története Az Ungvár-csapi vasútvonal mentén helyezkedik el, Csaptól É-ÉK-re. Régebben a nagykaposi, majd a királyhelmeci járásba tartozott. Szláv eredetű nevének korai említése Strute (1281) és Strite (1288).255 Elsődleges a Struta helynév, de a részletek még tisztázatlanok. Mai formájában - Zürte - 1644- ben említik.256 257 1281-ben Mátyás comes, Roland bán fia volt a birtokosa. A Boksa családnak az az ága, amely itt telepedett le, birtoka után vette fel a Zrittey (Szürthey) nevet. A tatárjárás után - 1255-6-ban - a Rátát nemzetségbeli I. Lóránt kapta meg hű szolgálataiért több Bodrog menti faluval együtt. A pápai adószedők lajstromában 1332-ben szerepel a plébániás helységek között. A XVI. század közepén Sztritey Pál, István és György voltak birtokosai; 12 porta, 6 szegénysége miatt adómentes porta, 2 puszta telek és 15 zsellér szerepelt az adólajstromon.2’7 Szűrte a közeli Ungvár hatására korán megismerkedett a reformációval. A református gyülekezet első temploma a mai rk. templom volt. Az ellenreformáció idején a katolikus vallású nemesek visszafoglalták azt, és Vécsey László 1718-ban minden felszerelésével együtt adta vissza a katolikus egyházközségnek a templomot. Ezt a korszakot idézi egy ereklyeként fennmaradt deszkadarab felirata: „E prédikáló szék fundáltatott 1641-ben, megújíttatott 1714-ben, a templom újra építtetett 1730-ban" A XVIII. század második évtizedében a templom nélkül maradt gyülekezet a palágyi egyházhoz affiliáltatott. 1772-1812 között Palágy filiáléja volt. Különválása a Helytartótanács, a vármegye és az egyházi hatóságok segítségével következett be, amikor a gyülekezet egyháztanítóságot szervezett. 1816-ban báró Vécsey Ferenc és Antal földesurak telket biztosítottak templom építéséhez a falu végén. 255 Csánki D. 1890. 399. 256 Kiss L. 1981. II: 604. 257 Maksay F. 1990. 849. 167
