Beregi Egyházmegye 1. - Magyar Református Egyház Javainak Tára 2. Kárpátaljai Református Egyház 2. (Budapest, 2000)

Borzsava

orzsava

A gyülekezet története

Bereg vármegye egyik legrégebbi települése. A honfoglalás idejétől egészen a tatárjárásig közigazgatásilag a megye, egyházilag a főesperesség székhelye volt, sőt a megyét nem is Beregnek, hanem Borsavának nevezték. A Beregi Emlékkönyv által fenntartott hagyomány szerint óhitű magyarok lakták. „...de hihetőleg Benével - Nagy - és Kismuzsallyal tett egy róm Cath Paróchiát, a fő hely lévén Bene, hol Plebanus is lakott."

„A vallási átalakuláskor Way Mihály róm Cath. akkori Benei lelkész - a benei, muzsalyi és borzsovai egyházakkal együtt maga is áttérvén.. .ezen érdeméért a Borsavai Birtokos lakosok, a Borsava helység északi részén eső vízi malmot firól-fira néki ajándékozzák s az időtől fogva az mi időnkig Way Malma lett a neve s bírta azon úri család." A hagyomány mellett dokumentálható, hogy 1550-ben már plebanus volt a faluban. 1576-ban bizonyos István nevű „Isten Igéjének Pásztora" működött Borzsavában. 1577-ben Nagyszekerest Domonkos volt a papja.

A gyülekezet századvégi történetéről annyit tudunk, hogy a borzsavai jobbágyok folyamatosan szerepelnek a beregi dézsmalajstromokban és a prédikátorok megkapják a dézsmából járó részesedésüket. A XVII. századból három prédikátor nevét ismerjük: Újhelyi András 1625-ből, Nagyari Ferenc 1684-ből és Tasnádi István 1697-ből.54

A XVIII. században is anyaegyház volt. A XIX. század közepén a 413 lelkes gyülekezetben Fazekas János lelkipásztor mellett Fekete János volt a tanító, aki 16 fiút és 6 leányt tanított. Az 1808-as összeírás szerint „vagyon kőből tsinált Temploma, igen régi és semmi régi írás rajta nem találtatik, jó gondviselés alatt tartatik. A Papi Paróchiális Teleknek Napkelet felőli való végin vagyon egy fa torony a kerítésbe, melly építtetett 1645-dik Esztendőben, mint vitorláján való írás mutatja..

Gótikus temploma a XV. században épült. 1830-ban ugyan alaposan átépítették, de a déli homlokzaton a befalazott gótikus vállköves kapu és az ugyancsak befalazott két csúcsíves ablak látható. A reformátusok használják 1552 óta.

54 OL. E 159. Reg. Dec. Bereg Fit. dsz: 9601-9603. (1549-1553., 1576-1577.)

137