Máramaros-Ugocsa Egyházmegye - Magyar Református Egyház Javainak Tára 1. Kárpátaljai Református Egyház 1. (Budapest, 1999)
Feketeardó
A gyülekezet története A falut a XVI. században nemesi telkeken gazdálkodó jobbágyok és kisne- mesek lakták, a XVII. század végén „...az pogányok pusztítása és a pestisnek grasszálása miatt elfogyott..." magyar lakosai helyére megkezdődött a ruszinok beköltözése. Első - általunk ismert - lelkésze 1620-ban Viski B. Márton volt, ki egy ideig, 1629-1634 között esperes is volt. 1637-ben rendelte ide prédikátornak a helyosztó gyűlés Kökényesi Andrást, 1650-ben Gálnémeti Jánost. Ez a Gálnémeti nagyszőllősi lelkész is volt, mégpedig Szatmárnémeti Gál János néven és 1650-1657 között a traktus seniora. 1659-ben Pály Mihály, 1686-ban Szenei János volt itt a prédikátor. Ez utóbbi szintén esperesi tisztséget is viselt. Nem véletlen, hogy a XVII. században a feketeardói prédikátorok esperesi tisztséget is viseltek. A helység ugyanis nevezetesebb település lehetett, mert a század végefelé többször nevezik a források: „Fekete-Ardó Oppidum"-nak. 1680-ban pedig a Tiszántúli Egyházkerület zsinatot tartott itt. Ezen a zsinaton a következő határozatokat hozták: „1. A Komáromi Csipkés György által fordított Biblia kiadását határozták el. 2. A táncz eltörlését s azt, hogy a muzsikai műszert az egyházi szolgáktól el kell venni... 6. A tarka főkötős, kalárisos papnék, ha nem korrigálják magokat, uruk fosz- tassék meg tisztüktől..." A századforduló idején is mezővárosi rangban volt. 1728-ban Mikolay Mihály volt itt a lelkész. Ebben az időben Csepe - mint filia Ardóhoz tartozott. 1777-ben Ungi Mihály volt a lelkésze. 1791-ben: „34 Ház Népbül Álló Ugotsai Eklesia... Vásár helyi György továbbra is meg marasztatott prédikátornak. Medgyessy Péter 22 tanitvány hűséges tanítója továbbra is kedvességgel marasztatott..." Az 1807. évi vizitáció szerint: A 254 lelket számláló gyülekezet lelkésze Bara István jól jár el hivatalában, a 28 gyermeket tanító Palády Mihály Oskola Mester pedig meglehetősen. Az 1808-ban kelt összeírás szerint a gyülekezetnek „... van temploma fából kivül, belül jó állapotban, hogy állandóbb légyen, czementes vakolással. Perényi Zsigmond az Kőtemplomot el vévén... az Ekklesia maga költségével, munkájával építette az oltátul fogva szabadon, békességben az közönséges Isteni tiszteletet gyakorolja... a Fából csinált Toronyba vagyon két harang." 69 F eketeardó
