Máramaros-Ugocsa Egyházmegye - Magyar Református Egyház Javainak Tára 1. Kárpátaljai Református Egyház 1. (Budapest, 1999)
Tiszaújhely
T* iszaújhely A gyülekezet története 1550-ben önálló anyaegyház volt. A község lakosai főleg földműveléssel foglalkoztak, de néhány jobbágycsaládnak a salánki szőlőhegyen volt szőlője is. 1565-ben 31 terménnyel és 9 pénzzel adózó lakosa volt. A gyülekezet lélekszáma tehát a szokásos számítások alapján 200-250 lélek lehetett. 1576- ban Adám István, Maday Sebestyén, Illési Antal és Rigó István falusbírák idejében 59 terménnyel és 14 pénzzel adózó jobbágycsalád lakta. Összesen 76 kalangya és 10 kéve búzát adtak dézsmába, melyből Gyarmathy Ambrusnak, az újhelyi és keresztúri ekklézsia pásztorának 26,5 kalangya és 7 kéve búza jutott. Ebben az időben tehát a mintegy 80 családot számláló faluban 400-420 lélekszámú, reformált hitben élő gyülekezet és a reformáció szellemében tanító - valószínűleg már kálvinista - prédikátor volt. Gyarmathy- nak 1579-ben valamiféle nézeteltérése támadt az ugocsai traktusban szolgáló kollégáival szemben: „...mert a többi lelkésztársak megbocsátanak Gyarmathy Ambrusnak azon sérelmekért, amelyeket ellenök 1579-ben az ugocsai traktusban elkövetett." Ekkor azonban már nem újhelyi lelkész volt, hanem Mezőkaszonyban szolgált. Mint fentebb láttuk, Újhelynek leányegyháza volt Keresztúr, sőt egy időben Karancsfalva is. 1577-től Beregi Gergely lett a három szomszédos gyülekezet pásztora, 1580-tól pedig Csarnahaji Simon, a későbbi nagyszőllősi prédikátor szolgált itt. A XVI. század végére fogyatkozni kezdett a lakosság. 1597-ben Margittay Miklós „Az isteni Ige könyörgőjének" nevezi magát. 1599-ben Ágoston Bertalan bírósága alatt a faluban 4 terménnyel és 4 pénzzel fizető adózót tartottak nyilván. 1610-től Óvári Bálint volt itt a lelkész, aki előzőleg 1597-től 1601- ig a szatmármegyei Sonkádon szolgált. 1612-től Tiszabecsi Gáspár, 1621-ben Milotai Lőrincet említik a források újhelyi prédikátorként, aki előzőleg - 1612-ben - a csetfalvi gyülekezetben szolgált. A XVII. század végén a beregi egyházmegye gyülekezetei között, mint anyaegyház szerepel. 1728-ban az országos lelkészösszeírás szerint Némety András volt a lelkésze. 1843-ban újra az ugocsai egyházmegye kebelében - Kovács Sándor lelkész 146 lelket pásztorolt, tanítója nem volt. Temploma 1236-ban épült, de a sokszori átépítés miatt régisége, stílusa alig felismerhető. 1808-ban: „A Templom kőből van, de régi amit a mostani állapotja mu238
