Máramaros-Ugocsa Egyházmegye - Magyar Református Egyház Javainak Tára 1. Kárpátaljai Református Egyház 1. (Budapest, 1999)
Feketepatak
F eketepatak A gyülekezet története A XVI. század közepén még anyaegyház volt, de 1577-ben már mint a szomszédos település, Verbőc filiája tűnik fel. A pataki dézsma quartáját ugyanis a verbőci prédikátornak, Somogyi Benedeknek adták ki, aki itt is végezte az egyházi szolgálatokat, vagyis a két gyülekezet „Egy harang alá tartozott". A XVI. század végén Patakon 34 család lakott, illetve annyi családfő adott terményéből dézsmát a császárnak. A szokásos szorzószámokat használva ekkor a gyülekezet lélekszáma 170-180 lélek lehetett. A XVII. században Patak Salánknak lett a leányegyháza és a salánki prédikátor, Tiszabecsi Gáspár végezte itt az istentiszteleti szolgálatokat. A XVIII. század elején a Beregi Egyházmegye gyülekezetei között találjuk - tévesen Fejérpataknak írva - újra Verbőc leányegyházaként. 1709-ben Dömsödi János lelkészsége idején már anyaegyház volt és ettől az időtől fogva szinte folyamatosan ismerjük lelkészeinek nevét. 1843-ban Czinke Ferenc lelkipásztor és Petrécs István tanító 454 léleknek volt gondozója. 1913-ban az 506 főt számláló faluban Koronkay István volt a lelkész és Illyés Lajos a tanító. 1938-ban a gyülekezet létszáma 650-re emelkedett. Az 1808-ban kelt összeírás szerint: „A Templom Fából van igen régi, de kőből újj építtetik, melynek fundamentuma le is van téve..." A templom 1848-ra épült fel, a tornyot csak 1862-ben építették mellé. Mai formáját 1878-ra nyerte el. Iskoláját visszakapta a gyülekezet, de nagyon romos állapotban. Azóta kijavították, gyülekezeti teremnek és hitoktatásra használják. Régi parókiáját is hasznavehetetlenné rongálták úgy, hogy le kellet bontani. Az új lelkészlakás már tető alatt van. Ebből a faluból is elhurcolták a magyar férfiakat, szám szerint 99-et. Ezek közül 22-en a szovjet haláltáborokban, tömegsírokban nyugszanak. Nagy Jenő - ma Ungváron élő nyugalmazott tanár - „Megaláztatásban" c. könyvében - mint szenvedő alany - emléket állított a lágerben vele együtt szenvedő fogolytársainak. Megrázóan írja le a foglyok szenvedéseit, a szovjet katonákkal együttműködő partizánokká lett magyar katonák gaztetteit. Az elhurcoltak hozzátartozói 1989-ben emléktáblát helyeztek el a második világháború hőseinek és a sztálini terror áldozatainak tiszteletére a református templom falában. 82
