Máramaros-Ugocsa Egyházmegye - Magyar Református Egyház Javainak Tára 1. Kárpátaljai Református Egyház 1. (Budapest, 1999)
Visk
V* A gyülekezet története A máramarosi öt koronaváros egyike volt. A lutheri reformációt - talán még a mohácsi vész előtt - megismerte a lakossága a szebeni szászokkal való rokoni kapcsolat révén. Reformátorának Huszti Lovas Tamást tartják az egyháztörténészek, aki Ramachius Mátyás szebeni lutheránus pap segítségével a husztiakat már 1524-ben reformálta. Az egyház XVI. századi életéről nagyon keveset tudunk. Mindössze két lelkészének a nevét ismerjük. Az egyik, aki 1556-ban előbb plébános volt itt - bizonyos Pál pap - híveivel együtt Luther hitére tért. A másik 1597-től 1613-ig Sárossy János. A XVII. század elején nem kis zavart keltett Visken is az, hogy a zsinat 1623-ban szigorúan elrendelte, hogy a máramarosi református egyházak is - amelyek eddig a régi naptárt használták - a Gergely-naptárt használják. A zsinati rendelet végrehajtása végett Husztra hívták gyűlésre a máramarosi eklézsiák képviselőit. Itt megjelent a huszti vár akkori ura, iktári Bethlen István mint a vármegye főispánja és a zsinat küldötteként Keresszegi István zilahi lelkész. Kijelentették, hogy 1625. évi március 30-tól Máramarosban is az új naptár szerint kell számolni az időt. így történt, hogy Máramarosban az emberek 1625. március 31-ről április 13-ra ébredtek föl. A régi naptárhoz szokott viskiek azonban semmiképpen nem akarták elfogadni az új időszámítást. Nagyon sokan még évek múlva is a régi naptár szerint éltek. 1626-ban számos viski családban a régi naptár szerint ünnepelték a karácsonyt. Mivel a lelkésznek a templomban tiltva volt ókarácsonykor ünnepelni, egyes házakhoz „deákokat" hívattak a régi karácsony idején prédikálni. Az esperes kemény büntetést helyezett kilátásba, ha ezt a szokást nem hagyják abba. A XVII. században igen neves papjai voltak Visknek: 1627-től Sepsi P. Menyhért, 1633-tól Helmeci Pál, 1635-ben Viski B. Márton, akik esperesi tisztet is viseltek. 1644-ben Szatmári Lázár Miklós a püspökségig vitte. A többiek is szinte kivétel nélkül „akadémikusok", azaz egyetemet végzett lelkészek voltak. A gyülekezet pásztorolása mellett az ifjúság oktatása is korán elkezdődött. 1627 előtt Szenczi S. Miklós, 1627-től Szenczi János volt a viski rektor. A század végéig 27 rektornak a nevét ismerjük. A XVIII. század eleje az egész máramarosi egyházmegyére és Viskre nézve is megrázó eseményt hozott. Egy tatárpusztítás alkalmával leégett templomuk sokáig fe269
