Máramaros-Ugocsa Egyházmegye - Magyar Református Egyház Javainak Tára 1. Kárpátaljai Református Egyház 1. (Budapest, 1999)

Técső

ecso A gyülekezet története Técső népe már a reformáció hajnalán megismerkedett Luther tanaival. Re­formátora Huszti Lovas Tamás, huszti, majd máramarosszigeti prédikátor volt, aki 1545-ben résztvett az erdődi zsinaton. 1556-ban a máramarosi eklé­zsiák, közöttük Técső is, „...elhagyván a Luther tudományát, egy Pál nevű református prédikátor munkája által bevészik a Kálvin értelmezése szerinti Reformátiót." A XVI. századból név szerint nem ismerünk több prédikátort, de az a tény, hogy a gyülekezet tulajdonában volt egy 1549-ben adományozott szép úraszta­li kehely, - amit a Bárczy család ajándékozott - az eklézsia létét bizonyítja. 1618- tól - amikor is Vári Mihály volt itt a lelkész - folyamatosan ismerjük az itt szol­gált prédikátorok és rektorok neveit, ami a zavartalan egyházi és iskolai életről tanúskodik. A XVIII. század elején Dömsödi János 1720-tól, Jeremiás István 1730-tól, Komlósi András esperes 1731-től szolgált itt. A XIX. században nevezetes prédikátora volt Técsőnek Batizi András, aki 1841-től 1877-ig, 36 éven át szolgált itt. Iskolát épített, „orgona, úrasztala, szószék készült" az ő idejében. A cseh uralom alatt Isaak Imre esperes, majd Vass József volt a lelkész. Ez utóbbit Técsőről hurcolták hamis vádakkal bíróság elé, majd hosszú évekig a lágerekben volt. Onnan - Isten segítségével hazatérve - itt folytat­ta szolgálatát haláláig. Emlékét márványtábla hirdeti a templom falán. Sajnos a közel félévszázados szovjet megszállás alatt az anyakönyveket, régi iratokat a helyi hatóság elkobozta és megsemmisítette. Técső, Róbert Károlytól 1329-ben kapott városi privilégiumot. Ennek alapján az öt koronaváros egyike volt, Huszt, Visk, Hosszúmező, Márama- rossziget mellett. Temploma a XIII. század második felében a tatárjárás után épült és 1546 óta van a reformátusok használatában. 1748-ban bővítették és nyerte el mai alakját. A kétemeletes régi szép parókiát 1947-ben a szovjet hatalom államosította és a lelkészt kilakoltatta. Iskolának s más célra is használták, majd az 1980- as években városrendezés címén lerombolták. Néhány évvel ezelőtt kapta vissza az egyház a parókia telkét. A régi épület helyére 1992-ben kezdték el a lelkészlakást és gyülekezeti termet, vendégszobákat magában foglaló, mo­211

Next

/
Oldalképek
Tartalom