Máramaros-Ugocsa Egyházmegye - Magyar Református Egyház Javainak Tára 1. Kárpátaljai Református Egyház 1. (Budapest, 1999)
Előszó
1995 nyárutolján, Árpád fejedelem és népe 896-900 közötti Kárpát-medencei honfoglalása millecentenáriumának „előestéjén" az Országos Református Gyűjteményi Tanács és a Magyarországi Református Egyház Doktorok Kollégiumának Egyházi Néprajzi Szekciója arra a közös elhatározásra jutott, hogy számba veszi, összeírja és egy teljes, átfogó, tudományos igényű leltárt készít a trianoni határon túli, sokat szenvedett református magyarságának sokszor önfeláldozó igyekezete révén megőrzött több évszázados műkincsállományáról. Ugyanis, amíg Magyarországon a II. világháború után az Országos Református Gyűjteményi Tanács két ízben is készített a református egyház valamennyi gyülekezetének műkincsét, templomát, egyéb épületét, harangját, úrasztali felszerelési tárgyait, úrasztali térítőit és más templomi kézimunkáit, valamint könyv- és levéltári anyagát számba vevő összeírást, erre a határon túli magyar református egyházak többségében nem került sor. Rájuk vonatkozóan még ma is az 1808-1809. évi országos felmérés leltára a legbiztosabb támpont. Dr. Molnár Ambrus ny. esperessel, az Egyházi Néprajzi Szekció elnökével több évre szóló munkatervet készítettünk. Elhatároztuk, hogy Erdély és Királyhágómellék gyülekezeteinek kivételével - ahol a hasonló munka elvégzéséhez biztosítottnak véljük a megfelelő feltételeket és szakembereket - elkészítjük a „Magyar Református Egyházak Javainak Tárát" a Kárpátaljai Református Egyház, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház, a Jugoszláviai Református Keresztyén Egyház és a Horvátországi Református Keresztyén Egyházhoz tartozó gyülekezetek anyagáról, valamint a szlovéniai szórványok és a Trianonban Ausztriához csatolt egyetlen református gyülekezet, a burgenlandi Felsőőr (Oberwart) műkincseiről. Az elhatározást követően hamarosan megkezdődött a munkacsoport megszervezése Molnár Ambrus vezetésével. Az ő személyének köszönhetően vállalta a fáradságos munkában való részvételt Felhősné Dr. Csiszár Sarolta muzeológus, a Beregi Múzeum igazgatója, Dr. P. Szalay Emőke muzeológus, a Déri Múzeum osztályvezetője és Külló's Imre mérnök, abszolvált teológus. A munkatervben az első helyen elvégzendő kutatásra Kárpátalját jelöltük ki, mivel évtizedeken át ez a terület volt leginkább elzárva minden tájékozó15 fcllószó