Máramaros-Ugocsa Egyházmegye - Magyar Református Egyház Javainak Tára 1. Kárpátaljai Református Egyház 1. (Budapest, 1999)
Forgolány
F orgolány A gyülekezet története A XVI. század második felében kis létszámú település. 1573-ban mindössze 4 sarlópénzt fizető zsellért adóztathattak meg. Természetesen ennél azért többen laktak a faluban, de azok mint kisnemesek, a nemesi telkeik után nem adóztak. A XVI. században a szomszédos Feketeardó filiája volt. 1592-1594 között, Tusa János bírósága idején kilencnél több adófizetője nem volt. A község és a gyülekezet életéről a XVII. században már gazdagabb információink vannak. 1655-ben már anyaegyház volt, mert Rátzkevei Pétert rendelte ide az egyházmegye prédikátorul, majd Vátzi Sámuel, (1657) Makkfalvi Mihály, (1666) Bökényi János voltak itt a prédikátorok. A XVIII. század elején az ugocsai traktus egyik anyaegyháza. 1728-ban Helmeczy György a lelkipásztora. 1791-ben a kanonika vizitációi szerint: „Ötven Ház Néppel ékes... marasztott prédikátora Kalmár Pál. Kovács István 43 tanítványainak ditséretes tanítója. Meg marasztatik Mind azon által azzal ked- vetlenittetik, hogy didactruma heréltetik (vagyis a szülők a tandíjat nem fizetik rendesen) melly nékiek meg nem engedtetik..." 1806-ban Sárközi Gáspár a lelkipásztor, az „Oskola Mester Szabó Imre vékonyan tarát." Az 1808-ban kelt va- gyonösszeírás szerint „A Forgolányi Rfta Ekklézsiának vagyon Délről - Északra fekvő Fából épült, kőmives által vakoltatott Temploma, melynek Déli végénél Fából Épült Torony..." áll. 1843-ban Gönczy Dániel lelkész és Varga Lajos tanító igazgatták az eklézsiát, amely akkor 632 lelket számlált. 1913-ban már több mint 100 lélekkel kevesebben voltak a reformátusok, mert a 668 lakosú faluban mindössze 505 reformátust számoltak. 1938-ban kelt feljegyzés szerint temploma 1780-1800 között épült a régebbi fatemplom helyett. Mivel 1844-ben ez a templom leégett, 1855-ben újjáépítették. 1938-ban Asszonyi István volt a lelkésze, akit 1944-ben elhurcolt a szovjet hatalom. A „felszabadítók" 1944. novemberében 64 magyar férfit hajtottak el háromnapi munkára, több mint egy- harmada soha nem tért vissza családjához. A II. világháborúban elesettekkel együtt őrzi emléküket a hozzátartozók fájdalmas szíve és egy emlékoszlop. Ma 540 lelket tart számon a gyülekezetben Szűcs András lelkipásztor. A faluban 1990-ben 820-an laktak, ebből magyar volt 800, református 540-600 fő. Irodalom: Molnár 1997. 38-38. M. A. 105
