Magyar Református Ébredés, 1947 (5. évfolyam, 1-16. szám)

1947-04-05 / 7. szám

A MAGYAR EBREDES ES A PRÓFÉCIA Az O.R.Sz.T. „F“ bizottsága munkája alapján hozott deklarációja Isten olyan szerkezetű világot teremtett, ame­lyikben Ö saját akaratát érvényesíti. A vele enge* delien ember világ felé akaratát kijelentette és az egyház kötelességévé tette akaratának tudakozását. (Rom. 12:2. Ef. 5:10—17.) Jézus Krisztusban Istennek valamennyi Ígérete, tehát minden próféciája betelt, ő maga is prófétává lett, mert Isten akaratát, az ő országát, mindenható uraságát jelentette ki. Ö »a« próféta. (V. Mózes 8 :15. János 14:6., János 18:37.) * Ez a prófétai szolgálat átszármazott az egy­házra is és igy az egyháznak a prófétálás is a fel* adata lett. Az egyház prófétai szolgálata az a cha- rismatikus igehirdetés, amelyik kizárólag Istennek az 6- és Újszövetségben adott kijelentéséből felele tét ad arr;> a kérdésre, hogy mi az Ür kedves, jó és tökéletes akarata, s ezzel kapcsolatban hirdeti áldá­sainak ígéretét és bekövetkezendő ítéletét. Az egy­házban ezért rendelt némelyeket prófétákul, hogy ezek szolgálaté által hirdesse meg az ő időszerű akaratát és annak feltétel nélküli érvényét egyesek­nek és közösségeknek. (Ef. 4:11.) ' A magyar ébredés szolgálata feladatának tekinti az evangéiizációt, mely által Isten a sötétségből vi­lágosságra hívja elő választotta it; — de ugyanakkor a prófétai szolgálatot is, mert nemcsak a hívőknek, hanem az egész világnak tartozik olyan útmutatás­sal. s Isten akaratiinak olyan időszerű feltárásával, amelyből kiki megértheti, hogy mit kell cselekednie. A magyar ébredés szolgálata a most időszerű próféciákat a következőkben látja: 1. Isten haragszik ránk. Isten igazságos ítélete teljesedett be rajtunk mindazokban az eszmények­ben, amelyek nyomán annyi fájdalom, keserűség, gyász, pusztulás támadt közöttünk. Világosan ért- lük és valljuk, hogy nem méltatlanul ért bennün­ket sem a háború elvesztése, sem az azt követő békekötés, sem a magvar élet forradalmi átalaku­lása, sem az elszakított magyarságnak itéletes sorsa. Tsten büntet bennünket (I. Móz. 44:16.) Isten ez álital az igazságos ítélete által sürgetőleg figyel­mezteti az egész m,agyar népet egyéni és közösségi meg1é*ésre hívó Igéiére. 2. Ugyancsak látjuk és hirdetjük, hogy Isten ítéletében az fi hozzánk való szeretet« és kegyelme is megmutatkozott, amelynek ajándékai és jelei: a hazug és álkereszténv világ leleplezése s megren­dülése. a hitben járásra adóit kényszerítése, a tár­sadalmi igazságosság biztosításának új lehetőségei ánv azt jelenti, hogy az. emberi élethez tartozó szabadságot és imrnkai kaptak olyan felebarátaink, akik addig azokból részben törvén veink.szerint is. a valóságban pedig igen nagy mértékben ki voltok zárva. 3. Isten rajtunk lévő haragjának tekintjük az. egész magyarságot sújtó gazdasági helyzetet, mely egyrészt az Istennel való viszonyunk, másrészt egy­mással való viszonyunk rendezetlensége miatt van. Ezért nem adja ki a föld az ő gyümölcsét. (I. Mó­zes 4:12. Agg. 1:9. Maiak. 3:9—10.) 4. Isten rajtunk lévő haragjának jele a bel politikai helyzet ítélete» és zavaró» volta, amely főként és elsősorban abból ered, hogy Isten népe és az egyház nem ismerte fel Istennek a nagy megítéltétésben adott ajándékait és elmulasztotta az abban nyújtott irgalmas, lehetőségeket. Bűn bánat és megtérés helyett önigazolást és mentsége­ket keresett. Mindezek alapján hirdetjük és valljuk, hogy a fejsze immár a fa gyökerére vettetett. Azt látjuk és hirdetjük, hogy az Istennel közösségben élő hívők és az egyház most időszerű feladata az. amit Sofoniásnál olvasunk: »Térjetek eszetekre és esz­méljetek fel ti arcátlan nemzet, mielőtt szülne a végzés (mint a polyva száll tova az a nap!) míg rátok nem jön az Űr haragjának tüze, míg rátok nem jön az Űr haragjának napja! Keressétek az Urai mindnyájan e föld alázatosai} akik az Ő ítélete szerint cselekszetek, keressétek áz igazságot, keres­sétek az alázatosságot: talán megoltalmaztattok az Űr haragjának napján«. (Sof. 2:1—3.) A prófécia iránti engedelmességünk meghízó* nyitására sürgősen megcselekedendöltnek ítéljük: 1. az, egyház és az állam viszonyának sürgős rendezését kizárólag Tsten Igéje szempontjai sze­rint: 2. a szomszéd népekkel és államokká' való be- c.'üMes együttélésre való belső felkészítést és az abból eredő gyakorlati magatartás Isten parancsa szerinti kiépítését; 3. a zsidósággal való kapcsolatainknak is a Jézus Krisztus parancsolta szeretet alapján való rendezését különö° tekintettel a zsidóságnak szóló esehatologikus ígéretekre: 4. a köztünk élő népi. vallási, világnézeti ki­sebbségeknek és csoportoknak az őszinte és becsü­letes szabadság biztosítását; 5. a magvar köztársaság alaptörvényében lefek­tetett szabadság ingoknak mind szélesebb körű gyakorlati megvalósítását és biztosítását. Befejezésül hangsúlyoznunk kell, amíg az egy­ház* nem vállalja és nem teljesíti nrófélai szolgá­latát önmagával és a világgal szemben, addig, nem lebet hitele és ereje evangelizációs szolgálatának, sem. mert a hirdetek evangéliumot és a vallott Tsten országát éleiével hazudtolja meg. U) ellenreformáció?! A Der Protestant c. svájci lap írja: »Uj .ellenreformáció van készülőben. Ennek jetiéként tekin­tendő a Németországban meg­alakult u. n. Keresztyén Demo­krata Unió pártja. Ez a párt ál­lítólag azzal a célzattal alakult, hogy katolikusokat és protestán­sokat közös frontba egyesítsen a marxizmus etilen. Voltaképpen azonban at régi Centrumpárt új formájáról van szó. A politika kerülőútján kerülnek itt konzer­MAGYAR REFORMÁTUS EBR. vatív érzelmű protestánsok a ka­tolicizmussal szoros kapcsolatba. Hasonló folyamat előjelei Svájc­ban is észlelhetőek. Máris átala­kulóban van az eddigi Katolikus- Konzervatív párt Keresztény-De­mokrata párttá, amivel éppen azt akarják lehetővé tenni, hogy hozzá protestánsok is csatlakoz­zanak. S bizonyára lesznek majd, akik erre* hajlandóak. íiairth Károly' »professzor óv.a int ettől a veszedelemtől. »A ke- resztyénségnek legyen végre bá­torsága ahhoz, hogy meglássa; )ES az az istentelenség, amely Krisz­tust keresztre feszítette nem az ateisták (istentelenek) elméleti keresztyénsége, hanem a kegye­sek (t. i. a farizeusok és főpapok) nagyon is gyakorlati isteutelen- sége volt. Ebből pedig le keililenc már egyszer vonni azt a következ­tetést, hogy az »igazaknak« sür­gősen bfinbánatot kell. tenniök és megtérniük. »Ez azt is jelenti hogy ai Keresztény Demokrata Pártban protestánsoknak nincsen keresnivalójuk.« Közli: Groó Gyula lí

Next

/
Oldalképek
Tartalom