Magyar Református Ébredés, 1947 (5. évfolyam, 1-16. szám)
1947-04-05 / 7. szám
A MAGYAR EBREDES ES A PRÓFÉCIA Az O.R.Sz.T. „F“ bizottsága munkája alapján hozott deklarációja Isten olyan szerkezetű világot teremtett, amelyikben Ö saját akaratát érvényesíti. A vele enge* delien ember világ felé akaratát kijelentette és az egyház kötelességévé tette akaratának tudakozását. (Rom. 12:2. Ef. 5:10—17.) Jézus Krisztusban Istennek valamennyi Ígérete, tehát minden próféciája betelt, ő maga is prófétává lett, mert Isten akaratát, az ő országát, mindenható uraságát jelentette ki. Ö »a« próféta. (V. Mózes 8 :15. János 14:6., János 18:37.) * Ez a prófétai szolgálat átszármazott az egyházra is és igy az egyháznak a prófétálás is a fel* adata lett. Az egyház prófétai szolgálata az a cha- rismatikus igehirdetés, amelyik kizárólag Istennek az 6- és Újszövetségben adott kijelentéséből felele tét ad arr;> a kérdésre, hogy mi az Ür kedves, jó és tökéletes akarata, s ezzel kapcsolatban hirdeti áldásainak ígéretét és bekövetkezendő ítéletét. Az egyházban ezért rendelt némelyeket prófétákul, hogy ezek szolgálaté által hirdesse meg az ő időszerű akaratát és annak feltétel nélküli érvényét egyeseknek és közösségeknek. (Ef. 4:11.) ' A magyar ébredés szolgálata feladatának tekinti az evangéiizációt, mely által Isten a sötétségből világosságra hívja elő választotta it; — de ugyanakkor a prófétai szolgálatot is, mert nemcsak a hívőknek, hanem az egész világnak tartozik olyan útmutatással. s Isten akaratiinak olyan időszerű feltárásával, amelyből kiki megértheti, hogy mit kell cselekednie. A magyar ébredés szolgálata a most időszerű próféciákat a következőkben látja: 1. Isten haragszik ránk. Isten igazságos ítélete teljesedett be rajtunk mindazokban az eszményekben, amelyek nyomán annyi fájdalom, keserűség, gyász, pusztulás támadt közöttünk. Világosan ért- lük és valljuk, hogy nem méltatlanul ért bennünket sem a háború elvesztése, sem az azt követő békekötés, sem a magvar élet forradalmi átalakulása, sem az elszakított magyarságnak itéletes sorsa. Tsten büntet bennünket (I. Móz. 44:16.) Isten ez álital az igazságos ítélete által sürgetőleg figyelmezteti az egész m,agyar népet egyéni és közösségi meg1é*ésre hívó Igéiére. 2. Ugyancsak látjuk és hirdetjük, hogy Isten ítéletében az fi hozzánk való szeretet« és kegyelme is megmutatkozott, amelynek ajándékai és jelei: a hazug és álkereszténv világ leleplezése s megrendülése. a hitben járásra adóit kényszerítése, a társadalmi igazságosság biztosításának új lehetőségei ánv azt jelenti, hogy az. emberi élethez tartozó szabadságot és imrnkai kaptak olyan felebarátaink, akik addig azokból részben törvén veink.szerint is. a valóságban pedig igen nagy mértékben ki voltok zárva. 3. Isten rajtunk lévő haragjának tekintjük az. egész magyarságot sújtó gazdasági helyzetet, mely egyrészt az Istennel való viszonyunk, másrészt egymással való viszonyunk rendezetlensége miatt van. Ezért nem adja ki a föld az ő gyümölcsét. (I. Mózes 4:12. Agg. 1:9. Maiak. 3:9—10.) 4. Isten rajtunk lévő haragjának jele a bel politikai helyzet ítélete» és zavaró» volta, amely főként és elsősorban abból ered, hogy Isten népe és az egyház nem ismerte fel Istennek a nagy megítéltétésben adott ajándékait és elmulasztotta az abban nyújtott irgalmas, lehetőségeket. Bűn bánat és megtérés helyett önigazolást és mentségeket keresett. Mindezek alapján hirdetjük és valljuk, hogy a fejsze immár a fa gyökerére vettetett. Azt látjuk és hirdetjük, hogy az Istennel közösségben élő hívők és az egyház most időszerű feladata az. amit Sofoniásnál olvasunk: »Térjetek eszetekre és eszméljetek fel ti arcátlan nemzet, mielőtt szülne a végzés (mint a polyva száll tova az a nap!) míg rátok nem jön az Űr haragjának tüze, míg rátok nem jön az Űr haragjának napja! Keressétek az Urai mindnyájan e föld alázatosai} akik az Ő ítélete szerint cselekszetek, keressétek áz igazságot, keressétek az alázatosságot: talán megoltalmaztattok az Űr haragjának napján«. (Sof. 2:1—3.) A prófécia iránti engedelmességünk meghízó* nyitására sürgősen megcselekedendöltnek ítéljük: 1. az, egyház és az állam viszonyának sürgős rendezését kizárólag Tsten Igéje szempontjai szerint: 2. a szomszéd népekkel és államokká' való be- c.'üMes együttélésre való belső felkészítést és az abból eredő gyakorlati magatartás Isten parancsa szerinti kiépítését; 3. a zsidósággal való kapcsolatainknak is a Jézus Krisztus parancsolta szeretet alapján való rendezését különö° tekintettel a zsidóságnak szóló esehatologikus ígéretekre: 4. a köztünk élő népi. vallási, világnézeti kisebbségeknek és csoportoknak az őszinte és becsületes szabadság biztosítását; 5. a magvar köztársaság alaptörvényében lefektetett szabadság ingoknak mind szélesebb körű gyakorlati megvalósítását és biztosítását. Befejezésül hangsúlyoznunk kell, amíg az egyház* nem vállalja és nem teljesíti nrófélai szolgálatát önmagával és a világgal szemben, addig, nem lebet hitele és ereje evangelizációs szolgálatának, sem. mert a hirdetek evangéliumot és a vallott Tsten országát éleiével hazudtolja meg. U) ellenreformáció?! A Der Protestant c. svájci lap írja: »Uj .ellenreformáció van készülőben. Ennek jetiéként tekintendő a Németországban megalakult u. n. Keresztyén Demokrata Unió pártja. Ez a párt állítólag azzal a célzattal alakult, hogy katolikusokat és protestánsokat közös frontba egyesítsen a marxizmus etilen. Voltaképpen azonban at régi Centrumpárt új formájáról van szó. A politika kerülőútján kerülnek itt konzerMAGYAR REFORMÁTUS EBR. vatív érzelmű protestánsok a katolicizmussal szoros kapcsolatba. Hasonló folyamat előjelei Svájcban is észlelhetőek. Máris átalakulóban van az eddigi Katolikus- Konzervatív párt Keresztény-Demokrata párttá, amivel éppen azt akarják lehetővé tenni, hogy hozzá protestánsok is csatlakozzanak. S bizonyára lesznek majd, akik erre* hajlandóak. íiairth Károly' »professzor óv.a int ettől a veszedelemtől. »A ke- resztyénségnek legyen végre bátorsága ahhoz, hogy meglássa; )ES az az istentelenség, amely Krisztust keresztre feszítette nem az ateisták (istentelenek) elméleti keresztyénsége, hanem a kegyesek (t. i. a farizeusok és főpapok) nagyon is gyakorlati isteutelen- sége volt. Ebből pedig le keililenc már egyszer vonni azt a következtetést, hogy az »igazaknak« sürgősen bfinbánatot kell. tenniök és megtérniük. »Ez azt is jelenti hogy ai Keresztény Demokrata Pártban protestánsoknak nincsen keresnivalójuk.« Közli: Groó Gyula lí