Magyar Református Ébredés, 1947 (5. évfolyam, 1-16. szám)

1947-06-14 / 12. szám

HitetreméUók űagyunk-e ? Si^nte naponta beleütközöm, mberekbe, akiknek ;az arcáról jri, hogy hiszik is, nem is azt, mit mondok. Még mint miagán- mbérnék könnyebben elhisznek ok mindent, de amikor lelkipász- orként Isten határozott üzeneté* ől beszélek, elintézik azzal, hogy z csak olyan »papi beszéd«, amit omoly ember nem szokott kész- ténznek venni. Ha pedig szószék- ől* mondom ugyanazt, akkor lig akad, mki hitelt ad annak, liért van ez? Talán azért, mert nagyon meg. sokták az emberek? Az első ke- ©sztyén gyülekezetek és apos- olok igehirdetését nem volt még ilkalma a világnak nagyon meg- zokni s mégis sokszor sejteni fttgedi az Ige, különösen ;sz apos- oli levelek sok kitétele, hogy nár akkor is divatban volt az sten üzenetének az el nem hir rós©. Vagy talán azért nem hiszik, aivel emberileg hihetetlen dolgo- :at, kézzel megfoghatatlan ige- eteket tolmácsolunk? Ennek vi- zont ellentmond az, hogy még »álunknál is hihetetlenebb esz- néket terjesztenek ©gyesek r fondoljunk csak ia néhány év- izeddel ezelőtt nagyon divatos ■származástudományra« — s ízeknek mindig nagy tömeg hí­mje akad. Azt hiszem, azért nem vagyunk íz Evangéliummal hitelreméltók, nert vizet prédikálunk és bort iszunk. Más szóval: igaz dolgot íiirdetünk ugyan, de életünkkel nem dokumentáljuk azt, amit nondunk s ezért nem hiszik ©1. Nézzünk csak néhány példát. Hirdetjük: álljon ©1 a hamis­ságtól minden, aki Krisztus né­pét vallja s járjuk igazságban, áz emberek elkezdik figyelni, logy valóban igazságban já- 'unk-e. valóban nem hamisko- lunk-e? Hamar kitűnik, mások­nak tudtunk prédikálni s elfelej­tettük sajátmagunknak ugyanazt még jobban a lelkére kötni. Hirdetjük: szeresd ellenségei­det is. Aztán ha valaki görbén néz ránk, mi is görbén, sőt még görbébben nézünk rá vissza. Hát nem joggal mondhatja az, aki szavunkat és cselekedetünket is figyeli, hogy: orvos, gyógyítsd meg magadat, prédikálj magad­nak először s ha fogott saját ma­gadon a tanítás, akkor prédikálj nekem. Üres beszéd. — lakár milyen szépenzengő cimbalomszó is le­gyen — az igehirdetésünk, vagy bizonyságtételünk addig, amed­dig félreérthetetlenül meg nem tapasztalja a világ hogy rajtunk foganatos volt ugyanaz iaz Ige. Szóbeszéd marad csak, amíg oda nem éljük a világ elé Krisztust. Odabeszéltük már elébe Krisztust elégszer, ezt megunta s várja azt, hogy az »életének ía beszédét tár­juk elő. A mi megváltozott és megújjult életünknek a minden szépszónál meggyőzőbben és han­gosabban beszélő cselekedeteit. Az a helyzet, amelybe Japán az összeomlása folytán jutott, olyan lélekzetfojtóan feszült, hogy az a mi nyugati történel­münkben szinte példátlan. Az lehet, hogy politikailag sokkal inkább fog ép bőrrel megszabó• dúlni mint mf, de vallásilag egy olyan krízisen megy át, amitől mi megmenekültünk. Az istenek, akiknek a győzelmet biztosítani kellett volna, kudarcot vallottak. A Tenno, a császár3, akit úgy imádtak, mint emberré lett is­tent, egy rádióbeszédében beje- lentette népének, hogy tévedett, ő nem isten. 0, akinek isteni áb­rázatába halandó nem tekinthe­tett. ma elmegy a gyárakba és köszönti a munkásokat. A kor­mányzat által alapított és min­den japánra kötelező állami Shintó hit, most az amerikai megszálló hatalom rendelkezése folytán fel van függesztve. Be a népi vallás, amely az ősök a hé­roszok és a Tenno kultuszból áll, továbbra is él. Az ember is- tenítés ösztöne annyira alapvető része a japán nemzet vallásnak^ hogy az ma az amerikai főpa­rancsnok Mc Arthur felé irányul. ■ Az állami kultuszt, amelyet tör­vényekkel építettek fel és ren­dőrséggel biztosítottak, az ameri­kaiak ugyanezekkel az eszközök­kel megsemmisíthetnék, de a népi vallás legyőzéséhez belülről kellenek lelki erőforrások. Képes lesz-e erre a keresztyén, ség? Ezt a kérdést a buddhizmus­hoz is lehetne intézni, amely tu­lajdonképpen kelet világvallása. Japán vallásos helyzete azonban most annyira megköveteli a vi­lágot és az emberiséget valóság­nak 'tekintő erőket), hogy aki is­meri a modern buddhizmust, nem igen hiszi, hogy benne megtalál­hatók a kielégítéshez szükséges erőforrások. Annál követelőbb a kérdés, amely a keresztyénséghez, főleg a protestantizmushoz szól, A japán keresztyénség eddig kétharmadában evangéliumi volt és ez a része a lakosságnak nem esett olyan mértékben abba a kí­sértésbe, hogy részt vegyen a Tenno isteni tiszteletében, mint a japán katolikusok, akiknek a Tenno-kultuszban való részvétel Ráma döntése folytán meg volt engedve. A missziói munkák megindultak, mindennél fonto­sabb azonban, hogy a fiatal ja­pán Egységes egyház, amely minden protestáns felekezetet egyesít, buzgón fáradozik azon, Értsük meg már mindnyájan, nemcsak hivatásos igehirdetők, hanem hívő egyháztagok is, hogy nem beszédben áll az Isten or­szága, hanem erőnek a megmuta­Jiogy népének legsötétebb órájá­ban utat mutasson. .Azonkívül dr. Kiagawa az ismert szociál re­former nemcsak arra szólít fel mindenkit, hogy a sok elpusztított templomot építsék újjá és a szét­szórt gyülekezeteket gyűjtsék össze, de misszionáriusokat is kér: »Akik jól értenek a szolgá­latukhoz«. Ezek szerint a japáni helyzet a japán, keresztyénség számára őri. ási felelősséget, a nyugati keresz­tyénség számára pedig sürgős kötelezettséget jelent. Nemcsak arról van szó, hogy Japán keresz­tyén legyen, hiszen ez, ismerve a japán átállítási és alkalmazkodó képességet, könnyen megtörtén, hetnék érdekből, hanem arról, hogy Krisztus legyen a japán nép Megváltóid, mint ahogy Ő az egész világ Megváltója is. Emlékeztető a Megbékélés Há­za (Nyíregyháza) e nyári pro­gramnál ára: július 1—9: Hitmó- lyítő csendesnapok. 11—18: Misz- sziúi tanulmányi csoport. (Indo­néz misszió!) 20—25: Ifjúsági csendesnapok! 27—31: »Család és, nevelés« csendesnapok. Augusztus Ti——7: Ökumenikus tanulmányi csoport. 9—13: »Isten országai és a világ« szakcsoportos csendese naipok. 15—17: IX. ORSZÁGOS REFORMÁTUS KONFEREN­CIA. 19-21: ORSZÁGOS RE­FORMÁTUS SZABAD TANACS III. ÜLÉSSZAKA. 23—31: Szabad theologiai tanfolyam. Valame- » lyikre okvetlen jöjj! Bereczky Albert, lapunk szer­kesztőbizottságának elnöke, az Egyházak Világtanácsa meghí­vására június 12-én Svájcba uta­zott, hogy ott résztvegyen az Ökumene1 rendezéséiben tartandó két világkonferencián. Felhívjuk lapunk olvasói és ügyünk iránt felelősséget' érző minden imád­kozó testvérünk figyelmét, hogy naponként hordozza Isten előtt Berecáky (-Albert helyet­tünk és nevünkben/ végzendő szolgálatát 11 MAGYAR REFORMÁTUS EBREDES ■tásában! . Draskóczy László Keresztyén lesz-e Japán?

Next

/
Oldalképek
Tartalom