Magyar Református Ébredés, 1947 (5. évfolyam, 1-16. szám)
1947-03-08 / 5. szám
A német keresztyének bekapcsolódása az ökuméne munkájába Dr. Smend német professzor rászívott a Nemzetközi Kérdéseket Vizsgáló Egyházi Bizottság Cambridgeben tartott gyűlésén, és többek között a következőkben számol be az ott nyert benyomásairól. »Az Ökuméne a második világháborúnak köszönheti az egységrejutás újabb fejlődési fokozatát. A két világháború közt ez csak kialakulóban volt, a háború felkészültsége még nem oldódott egészen fel. Most az Ökuméne egysége szintén magátólértetődő. Az utazás egy ökuménikus találkozóra nem olyan, mintha idegenbe mennénk, mert, ott az ember mint keresztyén egészen otthon érzi magát. Amiről ott szó van, neon valami idegen dolog, de nagyon is közelről érint minket németeket is.« Ami az egyház hatását illeti, a politikai, szociális és gazdasági életre, a nemzetközi kapcsolatokra és az előttünk lévő békeműre, azt állapítja meg, hogy: »Fogékonyabb lett a világ arra az igazságra, hogy csak erkölcsi alapokra lehet jogot és rendet helyreállítani és hogy a hitből dinamikus erő nyerhető az újjáépítéshez. Az egyházak egysége és hatalma megmaradt és minden világi vezető ember számára igen komoly kérdés, hogy politikája számol-e a keresztyén erők együttműködésével? Ezen a ponton igen nagy kísértése az egyházaknak a hatalmi politika. Az előadásokban ismételten mély komolysággal óvta ettől a kísértéstől. Magával az egyházzal szemben az a követelmény támasztatott, hogy komoly bűnbánatra jusson az eddigi sok kudarca miatt.« A német együttműködés az ökuménikus békemunkában Smend professzor szerint három lelki akadályba ütközik. »Az első, a legyőzöttnek természetes bizalmatlansága. Annakidején, 1925-ben, mint legyőzöttek a német résztvevők mindvégig bizalmatlanok maradtak a stockholmi konferencia munkája iránt. Most azonban a helyzet any- nyit javult és olyan sokat mélyült az ökuménikus összetartás, hogy az akkori viselkedésünk megismétlése a keresztyén kötelesség megsértése és igen súlyos politikai hiba lenne. A második akadály, a mi teológiai megterhelésünk. Túlisokáig azért tagadta meg a német teológia — rósz- szül értelmezett kései lutheránizmusból — együttműködését a világi élet keresztyén etikai alapokra való felépítéséhez, mert, szerinte Isten országának semmi köze sines a jelenlegi politikai helyzethez. Ezáltal teljeseit átengedte a csatateret a politikai törekvések démonának és a maga részéről hibás a német nép félrenevelésében, (amely nélkül a sokáig álló harmadik birodalom elképzelhetetlen lett volna.« Az együttműködés harmadik nehézségét így fejti ki Smend professzor: »A világháborúk Isten kérdései az egész világhoz és nem utolsó sorban — az ökuménehez. Az ökuméne már 1919 óta próbálja megadni a feleletet. Amerika 1940 óta foglalkozott különösen sóikat azzal n kérdéssel, amit ez a háború vetett fel. Mi, mint a német evangélikus egyház, semmiképpen sem maradhatunk el mögötte, mert hozzánk is intéztetett a kérdés. A mi dolgunk legelőbb is az, hogy halljuk és megtudjuk, micsoda teológiai és politikai felismeréseket dolgoztak fel 'időközben külföldön. Azután természetesen el fog jönni, hogy mint teljesen egyenjogú fél mi is hozzászóljunk majd a kérdésekhez. A mai világban ez az egyetlen jelentékeny hely, ahol mi, németek, teljes egyenjogúságot élvezünk. A jelen követelménye tőlünk nem az, hogy tanítsunk, hanem a felénk nyújtott kezet megragadjuk, a számunkra megnyílt munkaközösségbe belépjünk és ott a lehető legjobbat adjuk.« (Oe. P. D.) A kínai keresztyén egyház látja feladatait Százharminc kiküldött jött össze múlt, év decemberében Kína minden részéből Sanghaiba, a Nemzeti Keresztyén Tanács háborúutáni első gyűlésére. Ez a tanáén 25 különböző egyházat foglal magába. Mint vendég résztvett á tanácskozáson egypár angol és amerikai misszionárius is. A központi probléma az egyház és állam viszonyának vizsgálata volt, hangsúlyozva, hogy minden egyháznak közös feladata a lelkiek hirdetése. Kaung methodista püspök szerint, ez a feladat, különösen az egyház által még nem felszabadított területekre vonatkozik. Az egyház még mindig idegen a 'kínai nép életétől. Szerinte nagy haj az egyház széttagozódása, ezt kelle,ne megszüntetni és igen fontosnak tartja a lelkészképzést. A külföldi pénzadományokkal támogatott egyház sohasem fog növekedni és sohasem lesz képes a jelen ^problémáit megoldani. Tv professzor, sanghaji egyetemi rektor azt fejtegette, hogy Kína most. széttagozottabb, mint valaha, de a szabadságért és demokráciáért vívott harcok igen reményteljes jeleket mutatnak. Kína már nem viseltetik ellenséges érzelmekkel a keresztyénséggel szemben, sőt á .lelki ösztönzések kimeríthetetlen forrását látja benne. Tehát az egyháznak az egyetértésben és demokratikus érzületben jó példával kell előljárni. A gyűlés felszólította az egész kínai keresztyénséget, hogy vegyenek részt az ország külső és belső újjáépítésében. Miüt Krisztus tanítványainak a kínai népet és önmagukat bűnbánatira kell vezetni, és olyan béke utáni vágyat ébreszteni, amely Isten akaratának beteljesedése. Csangkaisek generális a konferenciához intézett személyes üdvözlésében őszinte vágyát fejelte ki afelett, hogy az egyházak ne térjenek el Krisztus igazi céljától, ami az ember és az emberiség megváltása. Hirdessék állhatatosan az igazságot, rázzák fel a népet, erősítsék a fáradt szíveket, hogy megteremtsék azokat az előfeltételeket, amik Kína újjáépítéséhez szükségesek. Felismerve, hogy elkövetkezett az idő, hogy az egyház erőteljes munkát indítson, azt a fontos határozatot hozta a gyűlés, hogy egy széleskörű evangélizációs hadjáratot indít, amely 3 évre terjed, és 1947-ben veszi kezdetét. Belevonják Kína minden keresztyén egyesületét és intézményét és a legmodernebb eszközök, ú. m. a rádió és mozi is számításba jönnek, hogy minél távolabbi nép. rétegekkel is meg lehessen találni a kapcsolatot. A nagy cél elérése érdekében legsürgősebb teendőnek a keresztyén egység megerősítését látják. (Oe. P. D.) Meghívó A Református Gyülekezeti Evangélizáció Barátai Társasága folyó évi március 24-én d.u. 4 órai kezdettel Nyíregyházán, a Református Gyülekezeti Ház emeleti nagytermében évi rendes közgyűlést tart, melyre a tagokat ezúton tisztelettel és szeri tettel meghívom: Nyíregyháza, 1947 március Al-én. Békefi Benő s. k. elnök. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. összefoglaló ügyvezetői jelentés az 1946. évről. 3. Zárszámadás az 1946. esztendőről. 4. A számvizsgáló bizottság jelentése. 5. A számvizsgáló bizottság újraválasztása. 6. Jelentés az Országos Református Szabad Tanács munkájáról. 7. Esetleges indítványok. (Az indítványokat előzetesen írásban március 16-ig kell beküldeni az elnök címére.) 8. Zár- izó. MAGYAR REFORMÁTUS EI5REDES 9
