Magyar Református Ébredés, 1947 (5. évfolyam, 1-16. szám)

1947-07-12 / 14. szám

A Szovjet-polgár

A svájci református egyház Baselben megjelenő hivatalos lapja igen érdekes ismertetést közöl E. Karenski: »A szovjet polgár« című könyvéről, amely most Svájcban németül is megjelent. Az ismertetés nagyon jellemző arra az átalakulásra is, amely a svájci református egyházban Szovjetoroszország megítélését illetően végbement.

»A vasfüggönyről szóló sok beszéd — írja a Klrchenbmtt, — amely előlünk, nyugateurópaiak elől Oroszországot elfödi, már szinte kényelmes ürüggyé lett számunkra, hogy ne foglalkozzunk komolyan Oroszország problémájával, hanem egyszerűen érjük be a jelszóval, hogy Oroszország totalitárius iállam. Hogy ez a hamis ítélet mennyire uralja egész közvéleményünket, világosan megmutatta legutóbb sajtónk általános elégedettsége az amerikai elnök beszéde felett, aki Görögország és Törökország megsegítését úgy jelölte meg, mint az orosz terjeszkedési tervek elhárítását. És mi alig veszünk fáradságot annak a megvizsgálásiára, hogy vájjon az amerikai tervek, amelyek egészen világosan az amerikai kapitalizmus gazdasági terjeszkedését és megerősödését szolgálják, nem sokkal, inkább veszélyeztethetik-e Európát, mint mindaz, amit Oroszország irányából félthetünk.

Amellett ez a vasfüggöny cgyál talán nem olyan sűrű, hogy át ne jutnának rajta a mai Oroszországot jellemző értesülések. Karenski most megjelent könyve is igen értékes felvilágosításokkal szolgál. Egyáltalán niem az az igénye, hogy egész Oroszországot leírja, hanem csak a tények alapján »életszerű ben'yomiást akar adni a Szovjetunió polgárai életéről.« A szerző nem pártember, világosan látja azt, ami Oroszországban még nincsen készen; látja a különbséget a még egészen primitív falvak és a modern városok között és nem tagadja a pártrendszer veszélyeit sem. De mindenekelőtt meglátja az újat, a létesülő világot. A szovjet kormiány fel tudta ébreszteni a népben szunnyadó erőket Is főiként a közösségi munka szolgálatába tudta állítani a szociális evőket. A munka nem a személyes továbbképzés és meggazdagodás eszköze többé, hanem elsősorban szolgálat: »A szovjetember mind'g a

haladás, a tudomány vagy a művé szét szolgálatában lálló közösségi munkásnak érzi magát és legnagyobb büszkesége az, ha hozzájárulhat a tökéletesedéshez és a továbbfejlődéshez. Tevékenységének és ér deklődésének ez a legfőbb értelme. Távol van attól, hogy munkája által gazdagságot igyekeznék szerezni, ezért szívesen adja közre kutatásainak eredményeit, tapasztalatait, gondolatait, javaslatait, megfigyeléseit és kritikáját a szaksajtóban, előadásokban éh könyvekben,« A végső benyomás az, hogy itt egy

4

nagy népről van szó: »Olyan népről, amely még sok tekintetben e»e génységben és szükségben él, rongyos ruhákban jár s keményen kell dolgoznia. Másfelől azonban olyan nép, amelyben a lelkesedés szikrája izzik, amely közösségi ideálokat e- remtett és ezekért szívesen visel tér. heket és nélkülözéseket, arfely tanulni és mindig újra tanulni akar, állandóan tökéletesedni igyekszik, kemény kritikát gyakorol önmaga fölött, és szakadatlanul anyagi és szellemi értékeket termel.« Mindezt jó megfigyelések egész halmazával igazolja a szerző, amelyekkel elárulja, hogy átfogó ismerete van az orosz népről és annak jelenlegi fejlődéséről.

Korszerütlennik tetszik számúikra a tecbn’káon vetett bit, amely sokaknál vallásos jiellegü: »(Bárha a természetfölötti erőket, szuverén módon elutasítják, a gépek, az elektromosság csodái és a proletár vh|ágforradalom iránti hódolatuknak egészen transzcendens jelentősége van.« Ha az efféle bálványozástól mi nem várunk semmi jót, hanem inkább rosszat — fejezi be a svájci Kirchenblatt ismertetését — mégsem szabad szem elől téveszteni, hogy nyugaton még rosszabb bálványimádás uralkodik, mégpedig a pénzbe vetett hit és ennek sokkal veszélyesebb hatalmi eszközök állanak rendelkezésére. Ma a viliág- politika egyre nyíltabban a két nagy partner, Amerika és Oroszország

— Bereczky Albert hazaérkezett.

Bereczky Albert, lapunk szerkesztő- bizottságának elnöke, július 7-én, több mint háromhetes svájci útjáról hazaérkezett. Útjáról következő számunkban fogunk beszámolni, itt csak jelezzük, hogy résztvett: 1. Az Egyházak Yilágtanáesa által rendezett »Keresztyénség és a nyilvános életi tárgyú konferencia utolsó napjain. 2. Az Egyh|ázak Világtanáesa elnökletével lefolyt cseh és magyar egyhájzi közeledést célzó konferencián, melyen hivatalos egyházi megbízás alapján igen fontos megegyezést hozott létre a cseh egyházzal. (Az egyezmény szövegét külön helyen is ismertetjük.) 3. Az Egyházak Világtanáesa által rendezendő 1948. évi amsterdami világgyűlésit előkészítő négy bizottság közös lösszejövetelén.j , iA negyedik: »Az egyházaik és a nemzetközi kérdések« bizottságának munkájában vett tevékenyen részt. 4. Végül a baseli misszió 132. évi ünnepi ülésén. Be. reezky Albert hálásan köszöni mindenkinek, aki imádságával segítette. Érezte sokak szeretetét és könyörgését. Most adjunk hál|át Istennek, hogy ő újra köztünk van és kérjük

között folyik és nagy rövidlátás, •őt veszély van abban, hogy Európa ellenségét Oroszországban, megmen- tőjét pedig Amerikában lássuk. Vagy az »istentelen« Oroszországgal szemben a »keresztyén« Amerikától várjuk a segítséget. A könyörtelen üzleti szellemben, amely az egész világot csak a maga piaciának tekinti, sokkal több a pogányság és romboló démo-nizmus, mint az orosz kommunizmusban, amelynek szociális alapjában benne van a felépülést szolgáló elem és ahol immár nem a pénz kormányozza a világot. Kekünk keresztyéneknek mindenesetre óvakodnunk kell attól, hogy jelszavakkal viaskodjunk és ehelyett figyelmesen meg kell látnunk a mai Oroszországban azokat az irányzatokat, amelyek az emberek közötti közösséget akarják megvalósítani. Karenski könyve ehhez értékes anyagot szolgáltat.«

Eddig tart, a svájci refbrmátus lap cikke, amely mindenesetre a keresztyén tárgyilagosságra való törekvést árulja el az orosz kérdésben, szemben más svájei irányzatok egyoldalú és elfogult szemléletmódjiá- val. Európa békéje és a világbéke is emberileg azon fordul meg, hogy képesek vagyunk-e a más népekben végbemenő nagy társadalmi folyamatokat jóindulattal és szeretettel megfigyelni, bennük Isten jeleit meglátni és az ellentétes világnézetek és rendszerek fölött az emberi nem egyetemes egységét megvalósítani. Számos keresztyén tudós munkálkodik azon a kísérleten, hogy ennek az egységnek teológiai előfeltételeit felmutassa. Dr. K. I.

Istent, hogy kinti szolgálatát idehaza is gyümölcsöztethesse.

— A nyíregyházi bibliaiskola és szeminárium vizsgája., Június 24-én, kedden vizsgáztak a nyíregyházi Bibliaiskola és Pedagógiai és Lélektani Szeminárium növendékei. A vizsgákon résztvett a Baráti Társaság vezetőségéből Draskóczy László és dr. Kádár Imre is.

— »A boldog reménység konferen. ciája«. A Magyar Református Ébredés és a Keresztyén Család szerkesztősége június 28—29. napjain tartotta a Budapest Szabadság-téri egyház helyiségeiben »A boldog reménység konferenciái-ját A konferenciára vidékről is többen feljöttek sok új ember találkozott egymással. A konferencia lelki mondanivalójáról cikkeinkben számolunk be.

— Lelkészevangelizáció. A belsősomogyi egyházmegye lelkészei július 23—30-ig Csurgón 8 napos lelkészevangelizációt tartanak. A szolgálatokat főként lapunk szerkesztői látják el. ^Imádkozzunk ezért a konferenciáért!

HÍREK.

MAGYAR REFORMÁTUS ÉBREDÉS