Magyar Református Ébredés, 1944 (2. évfolyam, 1-19. szám)
1944-02-01 / 3. szám
II. «‘vfolyam 3. ^ám. r. úrcőe károly urnák. 3 éteriig u. 13. Nyíregyháza, 1944. február 1. Főszerkesztő: BERECZKY ALBERT. Főmunkatárs: DR. KARÁCSONY SÁNDOR. Szerkesztőség cs kiadóhivatal: Nyíregyháza, Jósa András-utca 23. Telefon: 25-99. 4 polgári társadalom átalakulása Azt hiszem, nem hell különösebb jós tehetség ahhoz, hogy a polgári társadalom átalakulását megjövendöljük. Akármint végződik is a mostani küzdelem, annyi bizonyos, hogy az emberi közösségek életében jelentős átalakulások mennek végbe. A romok alól kihajtó új társadalmi rend sem lesz bűn nélkül való, ezt az egyet nyilván tudhatjuk jó előre. Formája azonban más lesz, mint a mai. Ez pedig azt jelenti, hogy a keresztyénség szerepe és hatalmi állása, közsúlya, egész nyilvános élete döntő módon megváltnzhatik. Elem kell ehhez a változáshoz a military atheizmus hatalomra jutása sem, elegendő a lelkek világában végbemenő belső folyamat, amely egyre jobban teljes kisebbségi szerepre, Hamupipőke sorsra juttatja a keresziyénségét. Eljöhet és úgy érzem, igen sokszor, hogy már útban van az az Idő, amikor Jézus Krisztus népe újból odaérkezik, ahonnét valamikor elindult: pogány és hitetlen nagy városok bábelében elenyésző, meghúzódó szent kisebbségbe- Mint valamikor Rómában vagy Korinthusban halászokból, matrózokból, légionáriusokból, s az élet kitaszítottjaiból apró közösségek támadtak, akik egy erkölcstelenségben tobzódó, bálványai előtt hajlongó, de azokból mégis kiábrándult, megcsö- mörlött világban az Ur Jézus Krisztusban megtalálták lelkűk békességét és Megváltójukat, úgy lesz most vs, amikor a modern pogányság özönvize elönti egész földünket. A polgári társadalom lassú sorvadása egyértelmű a keresztyénség közéleti visszavonulásával. Ez persze épen nem azt jelenti, hogy ereje és hivatása gyengül, sőt: forrásaihoz visszahúzódva megtisztul, megerősödik, és újból feltámad. Kovásza már nem volt erős a nagv tészta megkelesztésé- hez, — átható ereje a hitetlenség suggestiója alá került — milliók lelki megelevenítéséhez, ezért félre kell vonulnia a világból, a magányba, a pusztaságba, a csendbe, a lélek legbensőbb szentélyeibe, hogy böjtben és imádságban megtisztuljon, küldetése újból felragyogjon előtte, Jézus napját saját lelkében lássa feltámadni és mint akiken kiábrázolódik a Krisztus arca, jöjjenek elő újból „juhokként a farkasok közé“. Az egyház nem szűnik meg, hanem jogi institúcióból Krisztus nyájává lesz, evangéliumi tanitásokból krisztusi életté. És akkor megtörténik majd a csoda, hogy azok a milliók, akik nem találták meg Urukat és Megváltójukat fenséges dómok árkádjai alatt, felfedezik Öt saját hajlékaikban. Mit akarok ezzel mondani? Azt, hogy az őskeresztyénség világában az Ige nem templomi ajándék volt, hanem ház i, családi táplálék. A fórumoktól sorompók zárták el Jézus népet, de sok-sok városnak volt egy-egy Egyenes utcája, ahol felházakban dicséreteket énekeltek, Jézus Urunk tanításait olvasták, megtörték a kenyeret és részesedtek vala benne örömmel és tiszta szívvel. Egy széthulló pogány és harcos hitetlenség világában tanulta és élte a keresztyén nép a testvéri közösség nehéz leckéjét. Tanulta és megtanulta, ezért vált a házanként kigyult apró tüzekből a pusztuló világ számára megtartó Világosság. így lesz valahogy a mai időnkben is. Ám ez nem azt jelenti, hogy hagyjuk ott templomainkat, hanem azt, hogy a templomban kapott Igét vigyük haza, a Szentlélek segedelmével házainkból, otthonainkból csináljunk templomokat. Mintahogy az apostolok, az első keresztyének házai templomokká alakultak át, számunkra is ez az út marad meg. Vájjon a reformáció gyümölcsei hol értek be? Bizony a házakban! A keresztyén kegyesség legszebb kegyelmi ajándékai hol csillogtak? Templomok fényes, intarziás ablakain, egyházak arany kelyhein, drága selyem térítőkben? Bizony nem, hanem imádkozó apák és anyák szivében és istenes gyermekek csillogó szemében, zsoltárok énekétől hangos szájában és Istenre hallgató engedelmességekben. Az elmúlt kegyelmi időket nem tudom, hogy jól használtuk-e fel? Megerősítettük az akol falát, a karám oszlopait, megtettünk sok mindent, hogy ez a karám védelem legyen, biztonság külső ellenség ellen, belő! meleget adjon 1
