Magyar Református Ébredés, 1943 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1943-05-01 / 7. szám
- Á Biblia mélységei felé Mózes triológiája Taníts minket úey számlálni napjainkat. hogy bölcs szívhez jussunk. Zsoltár 90:12. Ez a Zsoltár Mózesnek, az Isten emberének éneke; Mögötte sok mindenen átment, hosszú élet tapasztalata van. Az írások tanítása szerint Mózes 120 évig élt (V. Móz. 34, 7.) Ez az idő három korszakra oszlik és az az érdekes, hopv mindegyik korszak épen 40 esztendei" tartott. 1. Az első nedven esztendőt a fáraó udvarában töltötte. »A fáraó leánva fel vévé és fe!neveié őt a saját fia gyanánt. És Mózes 1a- níttatik az egyiptombeliek bölcseségere; és hatalmas vala beszédben és cselekedetben.« Ap. csel. 7, 21—22. Mózes - tehát hatalmas volt, bölcs volt, előkelő volt, trónörökös volt, ía- gvo'TÓ karrier állott előtte, az emberek felfelé néztek reá, meghajoltak előtte, sokat vártak tőle, Mózes teljes tudatában volt a dolgok ilyetén állásának, s ennek megfelelően forgolódó11 mind az egyiptomiak, mind a zsidók között. lev jellemezhetnénk ezt a korszakot: Mózes 40 esztendőn át azt gondolta, hoqy ő valaki. Fontos és nélkülözhetetlen valaki, olyan vakki, akitől sok minden függ, aki sok mindenre képes. Azzal zárult le ez a nedven esztendő, hogy Mózes gyilkolt, Megölt ew ernb-rt s ezért menekülnie keltett. Kiderült, hogy az ereje, hatalma, társadalmi helyzete csak arra volt jó, hogy az emberek fölé kerüljön, parancsoljon nékik s ha nem engednek, hallgattassa el őket örökre. 2. Következett a második negyven esztendő. Ezt Midián földjén töltötte, jórészt kinn a mezőn, magányban, állatok között. Nagy volt a zuhanás: a királyi palotából a szabad ég a’á, a hajlongó udvaroncok közül a vadállatok közé,a fényűzésből a nyomorba. Ezt a korszakot igy‘ jellemezhetnénk: 40 esztendő alatt megtanulta, hogy ő senki és semmi. Kiderült, hogy nélküle is megmarad a világ s azt is kibírja valahogyan az emberiség, hogy nem ül a trónon. Amidkor minderre rájött, amikor nemcsak beletörődött ebbe, hanem rendjénvalónvk és igazságosnak tartotta azt, hogy a dolgok igy fordultak akkor érett meg a helyzet arra, hogy Isten megszólítsa Mózest az égő csipkebokorból. Ekkor derült ki, hogy milyen jól megtanulta Mózes a leckét: annyira becsületesen és komloyan vallotta azt, hogy ő senki és semmi, hogy még Istennel is vitába száll és próbálja Istennel elhitetni, hogy rosszul választott, amikor őt szemelte ki (II. Móz. 4, 12—14). 3. Az utolsó negyven esztendőt ismét a pusztában tölti, de most már a népét vezeti arra, amerre,Isten parancsolja. Ebben az utolsó korszakban megtapasztalja Mózes azt, hogy ő © magában ugyan igazán senki és semmi — még most is az, amikor már egy egész népet vezet! — de hogyha Isten veszi a kezébe ezt a senkit, akkor hatalmas dolgok történnek Isten ereje által. Most már csak az a kérdés, hogy a Mózes életének tükörében szemlélvén a dolgokat: — te hol, melyik életszakaszban élsz, jámbor olvasó? Farkas József.------□------JE GYZET Háborús gondok Minden időszaknak megvannak a mindennapos beszédtémái. — A most folyó háború elején az óvatosabbak ayüjtögettek, nekik az első világháborúból az a tapasztalatuk maradt, hogy a háború legfőbb jellemvonása a magánháztartások szűkösebb ellátottsáaa. Ezt igyekeztek jóelőre enyhíteni, illetve meqelőzni. Alig volt 1—2 éves az új világháború, egyes cikkek tényleg eltűntek a piacról, másokat különféle gazdaság- és árpolitikai elgondolások okozta drágulás tett elérhetetlenné. így született meg az új beszédtéma: az élet draqa lett, nem lehet kijönni a fix jövedelmekből s egyes cikkek nem szerezhetők be, vagy csak igen nehezen, esetleg — feketén. Mióta ez a téma kialakult, bátran elmondhattuk, hogy eddig nem tapasztalt közkedveltségre jutott. Nincs ma az országnak olyan társadalmi osztályhoz, foglalkozási ághoz, nemhez, korhoz to.rtozó társasága, ahol erről ne beszélgessenek. Másfelől, tegye mindenki a szívére a kezét s líqy vallja meg, van-e köztünk valaki, aki nem törekedett volna arra, hogy kis maga felé való részrehajlással korrigálja mea a közellátás mostohasáqát (milyen tetszetősen meg lehet fogalmazni a halmozást meg a fekete piacot) vagy — jobb esetben — tűrte, hogy mások iiittassák előnyösebb helyzetbe, mint amilyen az átlag-polgárnak egyébként kijutna. Szóval az apró, életfenntartással (vagy inkább az élet kellemesebbé tételével) kapcsolatos gondok az érdeklődés és általában az élet előterébe kerültek, ez a főtéma. — A legkomolyabban gondolkodó emberek is felfigyelnek, ha mellettük arról kerül szó, hogy valahol valamit kapni lehet, ami nincs, vagy elégtelen mennyiségben található a piacon. Másrészről mindenki elítéli a fekete piacot, saját személyét illetően azonban legtöbbször azzal oldja meg a problémákat, hogy igazolja magát. Nemi lett volna érdemes ezt az egyébként közismert tényt ilyen részletesen ideírni, ha nem volna igen jellemző és tanulságos. Az emberi nem szempontjából jelentéktelen ügyek milyen jelentőséget kapnak, mihelyt az egyén vélt érdekeit sértik. — A magyarság részvétele a háborúban, a magyar sors állandóan
