Magyar Református Ébredés, 1943 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1943-12-15 / 22. szám
keze ti Evangélizáció Barátai Társasága Evamgélizáló Otthon — A »Magyar Református Ébredés« és a »-Jer Velünk« szerkesztősége és kiadóhivatala.« Olyan ünnepélyesen és hivatalosan hatott, sokan megálltak előtte elolvasni. Bennem kéiségetűzően realizálta: valóban megadta Isten azt, ami egy éve még csak terv és imádság volt. A »nagy nap« tulajdonképen három részre tagozódott. Reggel 9-tői fél 12-ig és dé.u.án fél 4-től fél 6-ig. Társaságunk helybeli és környéki tagjai csendesedtek er a napi Ige mellett. Zakariás 14. és János 11:1—45 volt soron. Ilyeneket jegyeztem fel: Isten ajándékai prédává válnak, ha nem az evangélium jogán, a megigazultság állapotában lesznek enyémek; isten büntetni kénytelen Jézus váltsága urna is, nekem még az is kevés, még ked a tűz, mert amikor Isten Lelke elkezdte bennem a »honfoglalást« én is megkegyelmeztem a »kana- neusmak«. Nem vigasztalás, szégyen, hogy ezért a Krisztus napjáig hordanom keli a nyomorúság ruháját, mert csak akkor «... nem részén többé kananeus a Seregek Urának hazában.« Tennivalónk tehát, hogy ne a ma békessége, öröme legyen fontos, hanem az örökkévaló; éljünk »ama napra« nézve! — Lázár történetéből még ítéletként láttuk meg gyakorlati hi- tetlansegünket: »Uram, ha itt lettéi vonta .. . Uram, immár szaga van...! Úgy viselkedünk, rmintha Jézus előtt volnának tehetetlen helyezetek. (Persze Mária és Marta nem hallotta a tanítványokkal való előzetes megbeszélést!) A megoldás: Jézus a feltámadás és az éret, Aki a Lázár-féle reménytelen eseteken is tud sell tern. A délelőtti megbeszélés után egész csaíá- ivá melegedett az együttiévők közössege, mi- a kis Zsuzsanna fejére ráhuLott a kereszt- »Tudjuk pedig, hogy azoknak, akik Istent minden javoki a van, mint akik az Ó snerimt hivatalosak.« házavató ünnepélyről nem műsort aka- Rjzölni. Pontban 12 órakor kezdődött. Ta- rermünk épen meglelt, a piesbi.énum ta.g- » szép számmal megjelentek, csak a m.nd- sajnalatára megbetegedett Porzsolt esperes úr hiányzott. Négy lelkész szo_- i az ünnepély csudaképen 50 perc alatt ,et ért. Nem emberi szó hangzott hát, halsten üzenete. Bereczky Albert emönunk 'avató igehirdetéséből (Efézus 2:19—22.) két rioiatot hoztunk el e háziban lefolyó jő vorn életünk számára: Ez a ház akkor lesz iga- ’ az Isten hajléka, ha a benne é.ők együtt ‘■tetnek az O hajlékává a Lélek által; —szé- "'n, hogy csak ilyen gyatra, szegényes, ke- 9 áldozatkészséggel felépült hajlékot tudunk ílni Isten ügyének, de Ö mégis elfogadja, ..bűnbánattal és hálaadással felajánljuk '■ki. — A jelölt-énekkar is megpróbált szol- Jni, örvendező szívvel énekeltük az »Uram, sten siess,..«, »Megáll az Istennek Igéje ...«, 'Légyen te kőfalaidban...« kezdetű ének.két. Vendégeink a gazda szerető és büszke tekinteV tével nézték végig a házat, bizony mindnyájunk otthona ez. Fél 6-kor átvonultunk a Gyülekezeti Ház nagytermébe. Meglepően sokan voltak. Ürömünkre a diákság egy része is megjelent. Egyéni életünk kérdéséiről átfordun lekmte- tuxiik népünk sorsára. »Keresztyenek,, akne mégsem azok« (Draskoczy Lász.ó), » A magyar megmaradás igazi lehetősége« (Bereczky A.b_-n) és »Állj a résbe!« (Békéit Benő) címen hangzott el előadás, illetve áhítat. En arra döbbentem rá, hogy iögiaJsozva vele, halrva ró.a, imádkozva es szolgáivá a -magyar ébredében, nem voit számomra szivem meiyeig eihaio reális varósag, hogy valooan ervesziheiünk. A hívükben, imausdgainkban, szoxga^aiunKban bíztam, nem a megmaradás igazi és egyetlen ie- heuosegebein: isién irgalmában. — A ga*.ac at- toro pusztító ar pedig nem majd eijonet, hanem mar itt van! Ka aLi a résbeV Ki an a tömésen isten eiőtt az országéit, hogy eí ne pusztítsa azt? Vaiami szent elkötelezettség érlelődött meg bennem, na senki más nem, de én beállók... Nem frázis: igazán felejthetetlen voit ez a nap. Fábián Éva. Magyar megmaradás imakózostege Nyíregyházán minden csütörtökön este 7 órakor Jósa András-utca 23 szám alatt, az Evangélizáló Otthonban van imaóra. Budapesten minden hónap második keddjén délután 5 órakor van imaóra Budapest V., Pozsonyi-út 58. szám aiatt a tanácsteremben. Többen értesítettek bennünket arról, hogy a rendes gyülekezeti vagy közösségi óráikon kapcsolódnak be imaközösségünkbe. Kassán, Pápán alakulóban vannak ezek a közösségek. Hajdúböszörményben minden szerdán délután 5 órakor :x Bocskay-téri templomban istentiszteleten könyörögnek a magyar megmaradásért. * Adjunk hálát azért, hogy mindig többen vannak, akik Istentől kérik és várják a magyar megmaradást, hogy Isten ígéreteket tett imádságaink meghallgatására, hogy folyik az országban a magyar ébredés szolgálata. Valljuk meg, hogy a bűnbánatunkat gyakran összeke« verjük kritikával, hogy a vezetőink és népünk között sok a parázna, részeges s könnyen befoiyá- í solható, i hogy azért nem adta ki a magyar föld a x maga gyümölcsét, mert nem adtuk meg | javainkból Istennek azt, amivel neki í tartozunk. T
