Magyar Református Ébredés, 1943 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1943-12-15 / 22. szám
Dr. Erdős Károly urn^s DEBRECEN réterfie u. 13. 1. éTfolyam. 22. szám. Nyíregyháza, 1948. deeesaber 15. Főszerkesztői BERECZKY ALBERT. Főmunkafárs: DR. KARÁCSONY SÁNDOR. Szerkesztőség és kiadóhívaíali Nyíregyháza, Jósa András-utca 23. Telefonj 25-90. j-1 magyar nép Karácsonya Az első karácsony egyik áldott emlékű örvendezője; Simeon. Azért volt igazi az ő karácsonyi öröme, mert nem csupán a maga boldogságára szorította szívére az Üdvözítőt, hanem meglátta az egész nép üdvösségét benne. Már á pásztorok is úgy hallották: »Imé hirdetek nektek nagy örömet, mely az egész népnek öröme l é s z e n.« Simeon prófétai lelke ennél többet látott. A Szentlélek megvalósította előtte, hogy a Jézusban megjelent üdvösség »minden népeknek« szól és »világosság a pogányok megvilágosítá- sára«. Az Igéből azt látjuk, hogy az Üdvözítő nemcsak az egyes hívő léleknek, hanem az egész népnek Üdvözítője és az egész világ világossága. Az a Krisztus, akinek Simeon örvendett, elhozta a világosságot a mi népünknek is. Az evangélium eljutott a magyar szívekhez is. Mit hozott nekünk Krisztus? És mit kér tőlünk számon? Jézus nekünk azt a világosságot hozta, hogy a magyarság sorsa, élete és jövője egybeforrott az evangélium ügyével. Nem tudom, értjük-e, mit jelent ez. Hiszen minden nép sorsa és jövője Isten kezében van. Mit jelent hát akkor az, hogy a magyar élet és sors kiváltképen Isten kezében van? Bele ne essünk valami olyan »magyarok istene« kísértésbe, amilyenbe belehalt az igazi választott nép, az Izráel népe is. Teljes meggyőződéssel vallom, hogy minden nép sorsát örök törvényei és akarata szerint az élő Isten igazgatja. Ebből az következik, hogy egy nép sem bújhat ki a kerítésen. Az igazságosság törvényét például egy nép sem sértheti meg, még a legnagyobb világhatalom se büntetlenül. Széchenyinek az a száz év előtti beszéde, amelyik az örök igazság előtt alázatosan meghajlik, világos útmutatás. Teljes bátorsággal, ha kell, egyedül maradni az igazsággal! Mert mindnyájunk fölött van UR és senki se szabhatja miga esze után a törvényt. Semmi se történik véletlenül. hanem minden, kicsi és nagy egyaránt Isten akaratából. S az Ö akarata az, hogy járjunk abban a világosságban, amit ó adott Jézus által és terjedjen rajtunk keresztül az a világosság, minden népeknek javára. Minden nép felelőssége attól függ, mennyit Kapott az isteniül. A búnnődés ereje és az ítélet pusztítása is attól függ, mekkora hivatást és isteni rendeltetést csúfolt meg az a nép. Nettünk, magyaroknak sok küisö ajándékunk van, amiket most nem akarunk számbavenni. Maga az, hogy számra és területre kis nép vagyunk, nem utolsó ajándéka Istennek. Az egyes emberre nézve is sokszor ajándék a szegénység és nagy kísértés a gazdagság, mert a szegénység- oen szinte arra késztet az Isten, hogy ne magunkban bizakodjunk, hanem erősen Őrá támaszkodjunk. A gazdag ember erről hamar megfeledkezik. Ezért ajándék az, hogy kicsi nép vagyunk. A finnek példájára gondolok, akik az úgynevezett téli háború csodálatos és hősies harcai után váratlanul megkötötték a békét, nehéz áldozatot is vállalva érte, mert az Isten valahogy megnyitotta a szemüket, s meglátták azt a rettentő veszélyt, hogy halálra győzhetik magukat s elpusztulhatnak esetleg az utolsó szálig. A kisszámú népnek jobban kell vigyáznia és jobban kell hinnie. A magyarság is kicsi, de sokat kapott az Istentől. A legfőbb ajándék, amiben részünk van, a tiszta evangélium ismerete. Nagy mélységből a mohácsi vész után az Ige mentette meg és őrizte meg a magyar lelket. Bűnbánó ének, áldott zsoltár, magyar Biblia, magyar lelki ébredés, az Isten felénk hajló kegyelmének jelei voltak. Károli Gáspár, a magyar Biblia fordítója látta és hirdette, hogy országunk romlása nem a török császár és a német iga következménye, hanem Isten büntetése. De azt is látta, hogy ez az ország azért nem merült el mindenestől fogva, mert »az Istennek meqmondhatatlan nagy ke- gyelmessége« felénk fordult »az választottaknak fohászkodásokért, kik meg nem szűnnek éjjel-nappal Istent fárasztani könyörgéseikkel«. Penitencia és könyörgés, ez volt a Károli Gás-
