Magyar Református Ébredés, 1943 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1943-11-01 / 19. szám
kus álffmból, hainiam Isten iránti engedelmességből lés szienetetibali az egyedüli helyes bibliai alapon, annál inkább el (kell jutnunk az egy véleményre is: »Kérlek azonban lilékét, Atyámfiái, a mi Urunk Jézus Krisztus nevére, hogy mindnyájan egyképen szóljatok és ne legyenek közietek szakadások, de legyetek teljesen egyek ugyanazon értelemben és ugyanazon véleményben.« (I. Kor. 1:10.) Ez az evangéliumi egység. Ennek van tartalma és.értelme. Erre azonban nem megalkuvással, a nyílt kérdésiek eilbaligatásával, a »hivatalosan nem veszik tudomásul« álszerénységgel, a dogmatikai és egyházi kérdések elhanyagolásával lehet eljutni, hanem éppen úgy, hogy minden tévelygéssel és szakadással, eigvségbon'tássial szemben határozottan és következetesen állást foglaltunk. Arra az ellenvetésre, hogy miért nem harcolunk inkább (hiszen az sürgősebb és nagyobb veszélyt rejteget magában) az egyház »hű« tagjai, sőt esetleg szolgái életében megmutatkozó botiráinkozitató bűnök: isaákosság, parázna- ság, hamisság stb. ellen, s ha majd ezek eltűnnek, menjünk más háza elé söpörni, egyik lelkész testvérem válaszát közlöm. Ö ilyent éh képen magyarázta: Különbséget kell tennünk csak elkövetett bűnök és tévelygések és a propagált bűnök és tévelygések között. Az igaz, hogy vannak az u. ni. »jó reformátusok« között, sőt esetleg egyházunk szolgái között is paráznák, részegesek, veszakedők, de azért ezek ezt nem hirdetik, erre másokat nem akarnak meg- nverni. Egyébként az igohridetéssel, és az egv- házf-egyelem kiterjesztésiének sürgetésével ezek ellen is harcolunk. (Jelentettek már fel engem azért, hogy tiltom a iborivásit, a fiúk és lányok közti barátkozást, a táncot és megszólom a divatot.) Az evangéliumi egység nem lehet minden áron Ve.ló egység. Igaza van Kálvinnak, amikor azt írja, hogy minket egymástól a mi egyéni tévelygéseink választanak el. Ezek ellen a tévelygések 'etilen pedig éppen az evangéliumi egysig érdekében kell harcolnunk. Hát nem ezt cselekedték-e az apostolok? Majd minden apostoli levél valamilyen tévelygés vagy tévelygések ellen szóló irat. Keményein harcolnak ők az erkölcsi bűnök eliten, de mégis előbb valónak tartják a hitben való egységre jutást, a dolgok hitbeli tisztázását. Az evangéliumi egység nem jelentheti azí, hogy mivel most tükör által homályosan látunk, hát még jobban elhomályosodjanak a dolgok, piég kevésbé szabadjon tisztán látnunk és másokat is a tisztánlátásra segítenünk. Ellenkezőleg, majd amikor mindnyájan egyek leszünk igazán, akkor nem tükör által és nem homályosan, hanem színről-színre látunk. Ebben, pedig a hitbeli egyetértés és egy- ségrejutás is benne van. A bibliai egység evangéliumi egység. Az evangéliumi egység pedig nem, minden áron való egység, hanem az »egy test, egv Léteik, egy reménység, egy U;r, egv hit, egy kereszt- ség, egv Isten« egysége. Békefi Benő. A „divat'"-ruhához Szeretném biztatásul üzenni annak a fiatal lánynak, aki Krisztus mellé állana, de riasztja még a keresztyén nők egyszerű, neki talán' komor külseje, bogy a következőket fontolja meg: Krisztus Jézus Megváltó és Szabadító. Engem nemcsak a bűneimből váltott meg, hanem sok mindenből kiszabadított. Például a világ egynémely rabságából, így a divat rabsága alól. Most élvezem csak, hogy nem kell forró nyáron bebújnom egy forró búra alá a fodrász- mái óráikra, nem kell órák hosszat rónom a várost, amíg a ruhám színéhez való ridikült, övét, cipőt, kalapot, kesztyűt találok. És minek soroljam elő, mi mindent nem keli végigszenvednem ahhoz, hogy a barátnőimet »lefőzzem« divatos öltözetemmel. Nem kell az uram tetszésén kívül mások tetszését keresnem. Milyen jóleső érzés, hogy - nem kell merészen rövid szoknyával éhes férfiszemeknek csemegét szolgáltatnom, nem kell az; arcomat a p ip ere szer- gyár osok üzleti érdekei előmozdítására unifor- mizáltra kenni, hanem egyéni lehet az arcom, olyan liehet, amilyennek a jó Isten megteremtette. Mindezeknek én úgy tudok örülni, olyan szabadnak érzem magamat. Nyugodt lehetek, hogy »egyszerű« külsőmmel már nem idézek elő férfiakban parázna gondolatokat, nőtársaimban. irigységet és én sem vagyok kitéve ositromniak. Azt tapasztalom, hogy inkább tisztelik egyszerűségemet. Nem mondom, ihcgy egy-cgy szép ruha nem ‘állít meg engem is egy-egy kirakatnál. Megcsodáltam, gyönyörködtem benne, mint emberi kéz alkotásában, a szép ízlésben, de nem ikívánom úgy meg, hogy »mindenárán« megszerezzem. Ez is szabadság. Szabadnak érzem még magam a terh s társadalmi szokások alól. Ha emberek közé vágyom, ott van a szenvedek, vigasztalanok vagy betegek közössége. Mindennapra jut valami ebből is. Világi szórakozás alól is szabad vagyok, hiszen annyi örömöt találok az Igéiben, annak követésében, hogy az teljesen kielégít. Legnagyobb örömöt a Krisztusnak való szolgálat adja. amikor máson segíthetek, ha kicsi dolgokban is. Ilyen örömöt nem ad a viliág az ő gyermekeinek, hanem ad azoknak olyan örömöt, ami után keserű az ember szájíze. Nyugodtan mondhatom csak, hogy sima frizurámat, egyszerű ruháimat nem cserélném el semmiféle divatos külsővel. Ne féljen hát a keskeny úttól senki se. ... né . . . r. Mi a magyar ébredés? A magyar élet Istentől való megoldása. * * Hidd! Kérd el Istentől! Dolgozz érte! 5
