Magyar Református Ébredés, 1943 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1943-09-01 / 15. szám
fái alatt o-iyan áldott és drága alkalmak voltak ezek, amikor lelki kérdéseinkre az Ige tükrében igyekeztünk feleletet találni, Á napot mindig evamgélizáció zárta be, melyet Békep Benő tartott a görgényszentimrei ragyogóan tiszta és ősrégi templomban, hol egy Morvaországból menekült huszita papleány nyugszik. Ezek az esték feledhetetlen emiékűek voltak. Az Ige tiszta fényében találtuk meg a következő égető kérdéseinkre a választ: »Igaiza van-e Istennek«, »A bűn következményei« — Ami kikerülhetetlen« — »Jézus-e a Krisztus« ■— »A Szentlélek által«. Ha hisszük és valljuk, hogy Istennek van igaza, nincs helye aggodalomnak és kiösinyihitű- ségnek. Isten nem ember, hogy becsapjon, félre vezessen. Igaza van neki, amikor beszél, akar, parancsol és intézkedik. Igaza van és mégse adunk igazat, mert az ördög befolyása alatt állunk. Bűneinket csak akkor ismerhetjük fel, ha a Szentlélek ímegvillágosít. Csak Istiem tehet bűnössé. Az teszi borzasztóvá a bűnt, hogy Isten nem hagyja büntetés nélkül. A bűneinkre való válasz az ő haragja, ítélete. Eljön az idő, amikor többé már nem imádkozhatunk, mert számot kell adnunk sáfárkodásunkról. Tudnunk kell, hogy • ez nem j áték. Ez elől nem lehet bebújni a közömbösség és hitetlenség homokjába. Az ítélet: kikerülhetetlen, de megelőzhető. Ma még tart a kegyelmi idő, ma még van alkalom a megtérésre. Isten szeret, vár, hív, azt akarja, hogy megbéküljünk vele. Az, aki által megbékült a mi Urunk Jézus Krisztus. Ö a mi Jó Pásztorunk, aki életét adta juhaiért. Egyedül Ő szabadíthat meg. Egyedül Ő vigasztalhat meg. Egyedül Ö gyógyíthat meg. Mi vágyakozunk is megbékülésre, de magunk erejéből képtelen ek vagyunk erre. Azonban a kegyelmes Isten nemcsak Szent Fiát adfa érettünk, hanem Szendéikét is. Emberi erővel lehetetlen Istenhez térni, mássá lenni, de a Szentlélek ereje képesíteni tud reá. A fő kérdés, hogy vettünk-e már Szentleiket. Ha még nem, kérnünk kell és szüntelenül zörgetni Isten szivének ajtaján. A konferencia áldásokban gazdag hatását jelezte az is, hogy az utolsó két nap imaközös- ség alakult, melybe az Istenbe fogódzó lelkek mind nagyobb számmal kapcsolódtak bele. A csendes napok úrvacsoravétellel értek végeit amikor őszinte szívből, tettünk szent fogadalmat, hogy egész életünket az Urnák szenteljük és már e jelen való világban mint az Ő miegVálltottjai, az (3 dicsőségére kívánunk élni. E felejthetetlen napokért szálljon az Ő nevére dcséret, dicsőség, örkön-örökké. Péterjy László. — ELNÖKI TANÁCS. A R. Gy. E. B. T. elnöki tanácsa szeptember 7-én, kedd este tart összejövetelt a Megbékélés Házában, A Biblia mélységei felé Isten a munkás Mert Isten az, aki munkálja bernietek mind az akarást, mind a mun- kálást jó kedvéből. Fildppi 2:13. A keresztyén életnek megvannak a maga egészen különleges jellemvonásai. Tele van meglepetéssel, isziokatlansággal, olyan jelenségekkel, amilyeneket a ke reszt y énségen kívül élő ember soha sem tapasztalt, sőt elgondolni se tud. Ezek között a meglepetések, sohasem tapasztalt jelenségek között a legnagyobb, a legmegrázóbb az, amit ez az Ige mond, tudniillik: az Isten az, aki munkálja bennetek. Ha meggondoljuk, hogy kicsoda az Isten. ha sejtve ismerni próbáljuk őt a maga tündöklő szentségében, a maga végtelen hatalmában. a maga fenséges1 nagyságában, a maga igazi istenségében, mindjárt' döbbenetes félelmet és rettegést kiváltó tapasztalattá, tudattá lesz: az Isten munkája bennünk. Nem úgy, hogy messziről sugároz belénk valamit, nem úgy, hogy messziről való intézkedéseit ha,talmas- ítágofc, erők, angyalok által végezteti el bennünk, hanem a véghezvitelt is ö személyesen végzi. Az Isten Szentlelke vesz hatalmába, kezébe, hogy munkálja bennem. Keresztyénnek lenni annyit jelent, mint a hatalmas, nagy Isten szentsége« kezébe kerülni; a hatalmos, szentsége« nagy Isten SzeutLetlkének befolyása, tanúskodása és munkája alá kerülni. Igen nehéz dolog leihet az én keresztyén letelem, hogy az Isten maga munkálja. Igen kemény az én ellenállásom és igen hűtelen az én engedelmességem, hogy neki személyesen kell munkálnia bennem mind az akarást, mind a munkálást. Kisebb hatalom, kisebb erő nem tudja az én erőm kemény dióját megtömi és az én engedelmességem tuskóját meghasítani. De Ő vállalkozott rá! ... S óh mi csudálatos: jó kedvéből. Nem fanyarul, nem kénytelen-kelletlen, hanem szuverén jó tetszéséből, jó kedvéből. Tetszik az Ur Istennek, hogy bennem elvégezze az Ő munkáját. Munkálja bennem mind. az akarást, mind a munkálást. Istené ezért a hála és a dicsőség mindörökké. Nézd, nem játék, nem merő erőfeszítés, nem kudarcba fulladható erkölcsi erőlködés, hanem Isten győzelmes és diadalmas munkálkodása benned. Ezt a munkálkodást vedd észre. Ehhez simulj félelemmel és rettegéssel. Daulo 5
