Magyar Református Ébredés, 1943 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1943-08-15 / 14. szám
im. 1.20). Legjobban rávilágít erre a hívők közt lévő mély s igaz személyes barátságra a II. Kor. 7:5—8 versei. Náluk már egy-egy atyafira már az is büntetés volt, ha cseLikede- táve'l a többséget megszc móri tóttá. Vájjon ismerem-e közösségem tagjainak cselekedetét?! Ha nem, hogyan szomorodhatnék meg rajta?! Mindebből az következik, hogy gyülekezetem tagjainak rendezetlen problémája, egy-egy lélek elkalíódása nagyon sok esetiben az én hű- nőim is. Nem megyeik utána, mikor elrejtőzik szégyenében; nem állóik mellette, mikor vergődik egy-egy kérdésiével; nem közösítjük ki, mikor látjuk megátalkodottságát. Sokat van eszemben az a szerencsétlen öngyilkos testvérem, akinek nagyon jól láttuk hazug életét s próbáltunk is erre rávilágítani, de mikor magátalkodottsógát láttuk, nem közösítettük ki. Engedtük, hogy szabadon garázdálkodjék az evangélium leple alatt, hogy csendes napokat rendezzen, sőt még, hogy a rádióban is szerepeljen. Radikális megoldás kellemetlen volt számunkra, inkább választottuk a visszahúzódást — mondván, hogy az egyetlen lehetőség számunkra az ima. Tudom, hogy az ő elrontott életét Isten egyszer tőlem s tőlünk is számonkéri. Isten és az én viszonyomról már sokat beszéltünk, nem ártana embertársam és az én viszonyomat is tanulmányozni, összehasonlítva az első keresztyének példaadó közösségével. Sziltané Dr. Kovács Mária. Az elhívás után. Ahogy megismertem az Ur Jézus Krisztust, mint Megváltómat, azt hittem, hogy nekem első és legfontosabb tennivalóm az, hogy másokat is megtérésre juttassak. Alig telt el egy pár nap, az első tűz kezdett lelohadni. Minden igyekezetem kevésnek bizonyult és egész nyugodtan mondhatom, hogy csődöt mondott, mert senki sem akart megtérni. Meg nem is voltam egészen biztos a dolgomban. Nem ismertem Isten Igéjét. Hiába erőlködtem, senkinek sem tudtam bebizonyítani elfogadhatóan, hogy hogyan szabadított meg engemiet Jézus Krisztus minden bűntől. Aztán olyan gondolataim is támadtak, hogy hátha nem is szabadított meg, hiszen nem tudóim megtartani Istennek csak egy parancsiát se. Kezdtem tanulmányozni az Igét. Valahogy ott kell lennie a bajnak, hogy én niem ismerem aiz Isten beszédét, hiába akartam, hogy a Szentlélek vezessen, nem vezetett. Itt is bajok mutatkoztak. Nagyon sok könyvet elolvastam, amelyek a keresztyén emberek életével foglalkoztak. Figyeltem a Bibliában az apostolok életét. A tanítvány oknál az lepett meg, hogy Jézus Krisztussal három évig voltak együtt, közben Jézus kiküldte őkeit, hogy az Ö neve által csodákat tegyenek és még az ördögök is engedtek nekik. Ezek nevei fel vannak írva a mennyben. Visszatérésük után ismét hallgatták Jézust. 6 Közben megismerték Istennek beszédét, halálát, feltámadáisát, megjelenését és mennybemenetelét szemlélhették. Mennybemenetele előtt megígérte Jézus, hogy felruházza őket mennyei erővel, csak várjanak és ne menjenek széjjel tanítani. A tanítványok vártak. Tudták, hogy hatalommal és erővel fognak megajándékoz- tatni. Egy szívvel és egy léleikkel imádkoztak és könyörögtek egy helyen, egy akarattal. Az ígéret beteljesedést nyert. Megjelenít az Isten Szentlelke és befektette mindnyá j okát. Ezzel az erővel nagy hatalommal és bátorsággal hirdették Istennek beszédét, kegyelmének evangéliumát. Pál apostolnál is azt tanultam, hogy Ö ismerte az Ószövetséget és a messiási jövendöléseket és amikor Jézus Krisztus megszólította és tétlenségre kényszerítette, Isteni megvilágosította előtte az ígéretnek beteljesedését Jézus Krisztusban. Ö is Isten Leikével megtelve hirdette hatalmasan Istennek beszédét, az élet Krisztusiban való egyedüli megoldásának lehetőségét. Ö is azt tanácsolja, hogy »Krisztusnak beszéde lakozzék ti bennetek gazdagon . „,« Éveik teltek el, míg erre megtanított Isten,, hogy nem saját erőmet akarja felhasználni országának munkájában. Krisztus szolgái és Isten titkainak sáfárai az egy örök Isten harmadik Személyének, a Szentlélek Ur Istennek vezetése alatt, az Ö erejével végezhettek gyümölcs- hozó szolgálatot az Ő országának munkájában. Ez pedig Istentől van. Ezzel nem lehet dicsekedni. Ez az erő nem fárad el újabb és újabb dolgokat megvilágítani Istennek akaratéiból, nem szűnik meg minden egves esetben tanácsolná, de csak és kizárólag aiz Ige által. Ö kezd és végez el minden munkát általam, ami Isten dicsőségére van. Amit pedig engedetlenségem folytán magam végzek, annak minden egyes esetben igen rossz következményei vannak. Isten mégis olyan nagy szeretettel vesz körül az Ö Fiáért, hogy a rosszat is jóra fordíthatja és amikor én elrontok valamit, akkor megláttatja velem, hogy tehetetlen vagyok. Isten kijelentette nagyon sok esetben, hogy az Ö Igéjét rejtsük szívünkbe, őrizzük mag, vigyázzunk reá, emlékezzünk és figyel- mezzünk! Szerezzük meg a mennyei bölcsességet, mert nekünk adta. Az az Ö akarata, hogy megismerjük Öt az Ő Fiában, az: Ige által, a Szentlélek majd aztán megtanít miniket mindeme. Azoik, akiket Isten elhívott, egy akarattal, egy szívvel-léleikkel, könyörögve tanulmányozzák Istiéin) szent szavát, kijelentését. Mert csak így lelhetnek engedelmes gyermekek, ha figyelme znek az Atyára. Olyan keresztyének legyünk, akik ismerik és megértik az Atyjuk akaratát, hogy eljöhessen a »Magyar lelki ébredés!« Sződliget, 1943. évi július hó. T"Jor András:
