Mályusz Elemér szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XV. Budapest 1934.
A Thurzó-levéltár egyháztörténeti iratai 1-265.
sionis liberó (quam acquisitione ruderis hospitalis apud nos pontificii per indirectum moliuntur) periclitari videtur. V-am Ill-mam C-nem humillime rogamus, ut nobis pro sua erga verbum Dei et super eo fundatam confessionem Augustanam piissima affectione intimum consilium, qualiter nos in praesenti negotio, ubi advenerint domini statutores commissarii, erga ipsos gerere debeamus, dare et largiri nostrisque ablegatis harum latoribus plenariam fidem de reliquis omnibus adhibere dignetur. Quod de V-a Ill-ma C-ne humillimis servitiis demereri conabimur, ardenterque Deum, ut V-am Ill-mam C-nem, patronum ecclesiae Christi afflictissimae, diutissime cum sua domo florentem, vigentem et valentem conservet, precabimur. Datae Novisolii die 20. Április anno 1615. V-ae Ill-mae C-ni humillime addictissimi N. iudex, iuratique cives civitatis Novisoliensis. 1 163. 161 j. május 2. Csicsmán. Orlandi Carbonarius Mihály prédikátor Thurzó Györgyhöz. Meghívását a turzófalvi 1 egyházba elfogadja és ígéri, hogy 1 A Szent Erzsébetről nevezett kórházat a templommal együtt 1363 ban egy Károly Péter nevű besztercebányai polgár alapította. A kegyúri jog birtokáért a Habsburgok trónralépte óta csaknem állandó versengés folyik a király és a város között, ami onnan eredt, hogy a város ev. tanácsa az igazgatói állást is ev. emberrel akarta betölteni. Az itt szóban levő viszály 1613-ban indult, amikor is a város az elhalt ev. Steger Gáspár igazgató helyét ismét ev. embernek akarta juttatni, azzal érvelvén, hogy I. Ferdinánd és Miksa a városnak engedték át a kegyúri jogot és előzőleg is mindig protestánsok voltak az igazgatók. Beleszól azonban a dologba Forgách érsek, aki 1613. jan. 13.-án azt kéri a királytól, hogy az igazgatóságot bízza Nóvák Miklós kanonokra, akinek tót az anyanyelve, tehát a besztercebányai polgárok bizonyára ezért is szívesen fogják fogadni, de meg az eddigi igazgatók is katholikusok voltak, tehát most is csak kath. emberrel lehet ezt a tisztet betölteni. Ugyanígy nyilatkozik a kamara is. A király e tanácsokra ki is nevezi Novákot 1614. nov. 1.-én és 1615. márc. 22.-én megbízza Telegdy János váradi püspököt, Dóozy Lőrincz kir. tanácsost, Lippai János personálist és Bloenstein kamaragrófot a nevezett beiktatásával. A beiktatást május 11.-én akarták foganatosítani, azonban olyan nagymérvű ellenállásra ta^ltak a polgárságnál, hogy kénytelenek voltak a tényleges statuálástól eltekinteni, és a polgárok tiltakozását, akik ebben az eddigi gyakorlatra és a nekik adományozott juspatronátusra hivatkoztak, a királyhoz továbbítani. (Az e^ondott előzményeket a következő iratokból vettük: HK, Hoffinanz Ungarn, 1613. május. 3. csomó, 1613. jan. 13. Forgách, május 3. kamara, dátum nélkül Besztercebánya; Acta eccl. 71/126., 71/125.) — A kórházra v. ö. Kupp Jakab: Magyarország helyrajzi története. 1—2. k. Pest, 1870—72. 1. k. 2., 654. 1. A kórház és a templom, műleírását adja Ipolyi Arnold: A besztercebányai egyházi műemlékek története és helyreállítása. Bpest, 1878. 16—18. fej. — Az ügy további fej^ményeire v. ö. a 165—168. számokat. 1 Turzófalva, Trencsénmegye. Alapítására v. ö. a 32. sz. 4. pontját.
