Mályusz Elemér szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XV. Budapest 1934.

A Thurzó-levéltár egyháztörténeti iratai 1-265.

Quod superest, Sp-em ac M-am D-nem V-am cum ecclesia pulcherrima constituta, cumque universa domo inclyta visceribus misericordiae Domini nostri Jesu Christi suspiriis et gemitibus ardentissimis commendo. Vet(usolii) 30. Januarii anno 1604. Sp-em ac M-am D-nem V-am reverenter observans servus J(saacus) A(brahamides) H(rochotius) m. p.

3 Post scripta: M-tiam V-am oro, ut qualescunque literas hasce cum nemine communicet, cum quidem ob acerbius dicta quaedam in adversarios, facile mihi periculum creari possit. Ista enim ego in magnificae D-nis V-ae sinum non alio coniicere volui. Possunt igitur statim perdi et exuri literae istae.

7 17. 1604. jebr. 6. Tavarnok. Forgách Zsigmond 1 Thurzó Szaniszlóhoz? A katholikusoknak a protestáns vallással szemben felhozott érveiről tájékoztatja. Eredeti levél, zárlatán pecsét nyomával. — Irreg. 1. fasc. 7 A zólyomi ev. prédikátor 1614-ben Bartossowicz András, akinek fia ekkor Thurzó költségén a wittenbergi egyetemen tanul. (Árv. lt. Fasc. 198. No. 119.) 1 Forgách Ferenc esztergomi érsek testvére. Szül. 1565-ben, megh. 1621ben. 1599-ben királyi tanácsos, 1606-ban országbíró, majd felsőmagyarországi főkapitány, míg 1618-ban Thurzó György után nádorrá választják. Családja ev. vallását későn hagyja el, 1604 elején még evangélikus, de szeptemberben már áttért. (V. ö. a 28. számot.) és az ellenreformáció nagy harcosa lett. (V. ö. a 177. számot.) Thurzó Györggyel közeli rokonságban áll, mert testvére, Zsuzsanna volt Thurzó György első felesége. Pályafutására 1. bővebben Angyal i. m. vonatkozó fejezeteit, valamint Szekfü Gyula: Bethlen Gábor, Bpest, 1929. c. művét. 2 Szül. 1576-ban, megh. 1625. máj. 1.-én. Nagy műveltségével és politikai iskolázottságával korán vezető szerepre tesz szert úgy a politikai, mint az egyházi életben. Főpohárnoki címet kap, majd elnyeri az újvári és a dunáninneni főkapitányságot, míg 1622-ben Forgách után a rendek nádorrá választják. Politikai pártállására nézve az udvar híve, de Bethlen felkelése idején hozzá csatlakozik és tevékeny részt vesz a besztercebányai országgyűlésen. Thurzó Szaniszló azonban talán nagyobb volt az egyház szervezésében, a prot. hit védelmében, mint a politikai életben. Mint szepesi főispán Thurzó Kristóf halála után folytatta a Szepesség egyházi szervezését, nyitramegyei birtokain pedig fáradhatatlan volt az egyházak és iskolák felvirágoztatása terén. ÁUandó udvarát Semptén tartotta, ahol a legkiválóbb prédikátorok látták el mindig az isteni szolgálatot, még pedig rendesen magyar, német és tót nyelven. Nevéhez fűződik az a jelentős válalkozás, amellyel Galgócon egy magasabbfokú tanintézetet akart alapítani, ahol teológiát is adtak volna elő és így a prédikátorképzés ügyét is szolgálta volna. — Életrajza hiányzik. A rávonatkozó irodalmat illetőleg utalunk az 1. jegyzetben felsorolt két műre.