Mályusz Elemér szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XV. Budapest 1934.
A Thurzó-levéltár egyháztörténeti iratai 1-265.
natus ecclesiarum accomodaverunt, illa eo facto irrita, vanaque forent, quoad et neque imposterum etiam in nullo eorum puncto pacificos et quietos fore, usque conditionibus satisfactum per illos non fuerit. Quae cum ita sint, ne D-nem V-am Ill-mam iusta nostra ratio et defensio fugiat, haec ita, uti sunt et uti patebunt, informationis notitiaeque causa perscribenda censuimus, ne scilicet nescia sit, quod inconvenientes huiusmodi increpationes, redargutionesque et inusitatas comminationes sustinere amplius non possimus, qui recte novimus, nos fideles maiestatis suae servitores, regni membra et honestae conditionis homines esse. De reliquo Ill-mae D-ni V-ae fauste et feliciter valere exoptamus. Posonii. 7 201. i6iy. március 20. Wittenberg. A wittenbergi egyetem theológiai kara Thurzó Imréhez 1 Leveleiből, de főleg kollégájuknak, Spiegel Jeremiásnak bő tudósításából értesültek, hogy egységes s a német mintának megfelelő egyházi ritus bevezetésén gondolkozik, örömmel üdvözlik dicséretes szándékát és segítségük felajánlásával egyidejűleg mellékelten küldik az ő rítusuk rövid kivonatát, valamint az egyházi személyek agendáinak egy példányát, ami a rövid kivonatot kiegészíti, ül. megmagyarázza. Eredeti levél, zárlatán az egyetem papirfelzetes, címeres viaszpecsétjével. — Irreg. 8. fasc. 7 A bazini és szentgyörgyi templomok elvétele a király parancsára mégis megtörtént. Peck Lipót a városok kapitánya 1617. jún. 30.-án jelenti a kamarának, hogy a mai napon a polgárság heves ellenállása mellett és tiltakozása ellenére a templomokat elfoglalta. Leírja az elfoglalás módját, amiről jelentést küldött a királynak is. (Litt, ad Cameram exaratae. Series I. Fasc. 26.) Állandó azonban az összeütközés a kath. parochusok ós a prot. városi tanácsok között, úgy hogy a kamara 1619. áprilisában Veresmarti Mihály pozsonyi kanonokot küldi ki a városokba a parochusok panaszainak felülvizsgálására és a városi tanácsok meghallgatására. Ápr. 21.- és 22.-én történt meg a vizsgálat, aminek eredményét egy hosszú jelentésben ismerteti Veresmarti a kamarával. Kitűnik ebből, hogy a városoknak a templomok elvétele fölött érzett keserűsége egyre fokozódott és a parochusok elleni akciók is ebben találják magyarázatukat. (Acta eccl. 70/124.) 1 Thurzó György nádor és Czobor Erzsébet fia. Szül. 1598. szept. 11.-én, megh. 1621. okt. 19.-én. A biccsei udvar legkiválóbb prédikátoraitól és tanítóitól kapta első oktatását, 1613-ban elhívja mellé atyja Wittenbergből Spiegel Jeremiás tanárt, a későbbi krembergi superintendenst. (V. ö. a wittenbergi egyetemnek Thurzó Györgyhöz 1613. szept. 3.-án írott levelét. Irreg. 15. fasc.) 1615-ben kerül a wittenbergi egyetemre, ahol a következő évben rektorrá is megválasztják. A Wittenbergben eltöltött idő alatt megismerkedik a kor vezető tekintélyeivel úgy a tudomány mint a politika terén, magába szívja a szigorú lutheri tan dogmái mellett mindazokat az eszményeket, amelyek kora politikáját irányítják.
