Mályusz Elemér szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XV. Budapest 1934.
A Thurzó-levéltár egyháztörténeti iratai 1-265.
maga dilatioth kerth uala, illj okual, hogj nemís készek az examenhez es Nagodatis megh akariak talalnj, interim megh tiltottam uolth, meddigh reuidealhattam uolna bizonios napigh, haborosagnak el tauoztatassaerth, hogj eggik fel se mennien az szenthegihazban, hanem hazoknal prédikáltassanak. Az kire kezeketh be aduan, keöteleztek magokat, hogj megh alliak. Azon caluinista pars fogadassath megh nem aluan, Nagodhoz nem boczatanak es az szenthegihazatis magoknak foglaltak az terminus alath, meöllieth hattam uolth nekik, az predikatorth fegiueres kézzel be uittek az szentegihazban, feniegeteöduen, hogj sok ember halai leszen miatta. En azerth az commissarius vraimmal eggieöth ez mai napon ismegh oda mentem uala es mikor mind az három pars eleö aloth uolna, az caluinista pars protestala, hogj examenben nem boczattia magath, merth eö in dominio ecclesiae uagion. En az commissarius vraimmal kertem az szenthegihaz kulczath, hogj eleö hozzak es my az orszagh teöruenie szerenth, az minth Nagod paranczolta, az dolgoth dirimalliuk keözteök. De eök contumacia ducti sem az kulczoth nem attak sem az examenth nem akartak, Nagodath sem találtak megh eleöbj fogadások szerenth. Az szenthegihazatis propria authoritate, fegiueres kézzel magoknak foglaltak. Ex istis rationibus commissarius vramekal eggieöth azth deliberaltuk, hogj el essek az szenthegihaztol, az mas keth pars keözeöth pedigh az dolgoth nem dirimalhattuk, miuel hogj az ideö keseö uolth hozza es holnap giwlesseönk es székeönkis leszen, hanem az szenthegihazath be peczethletteök es az keth parsnak mas terminust hattam, mellieön derimaltassek az dologh keöztök. Nagodnak akarom tudassara adnom, hogj ha mellik fel Nagodhoz menne, Ngod resolualhassa magath. Tarcza megh az Vristen Ngodath jo egessegben. Datum in oppido Samaria die i. Septembris anno 1614. Ill-mae D-nis V-ae servitor addictissimus Stephanus Amadé m. p. 2 149. 1614. szeptember 2. Nagymagyar. Eteki István, Mártonjaival Ferenc és Esterhas Tamás nagymagyari ev. nemesek Thurzó Györgyhöz. Jelentik, hogy a Nagymagyarba, az ottani templom birtokjogának odaítélése ügyében, kiküldött bizottság a reformátusokat a templomtól teljesen eltiltotta. Kérik, hogy őket tartsa meg úgy a reformátusok mint a katholikusok ellenében a templom birtokolásában. Eredeti levél, zárlatán viaszpecsét nyomaival. — Irreg. 2. fasc. Pozsonymegye alispánja.
