Mályusz Elemér szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XV. Budapest 1934.

A Thurzó-levéltár egyháztörténeti iratai 1-265.

az Bechy kapu 4 eleöth, alkalmatos helth mutattatth mi nekünk, az holl predikallianak. Azonképpen, hogi az prédikátornak szabad légien az uarosban köreöstölnj, giontatni, az halotterth s egieb dolgaierth be járni közinkben az varosban. Meli dolognak megh telliessitteseierth oda küldöttük közzölünk negi jo akaró bizoth vrunkat es attiankfiaith pispök vrunkhoz ö nagahoz, fogadására emleköztettök. Aztth tette ö naga az ualaszth, hogi ö nem fogadta Nagodnak sem az nemes orszaghnak az feölliöbb elöli számlált dolgokath, merth ha fogadta uolnais, nem lehetne, miuell hogi az a föld az captalane es ö azzal nem szabad. Az captalanbeli pap vrak közöllis ketten uoltak otth ö naganall azkor es azok is azth mondottak, hogi ök nem adnak az ö földökön helt, az hol prédikálnának es az ö akarattiokboll be sem bochatattik az prédikátor semifele szükségünkre.

5 Azerth Nagodnak akartuk éz dolgoth tudására adnj es az Istenerth köniörgünk Nagodnak, adgion mi nekünk bizonios ualaszth jrasa általi, hogi annak utána ne busitchuk Nagodat erte, miben légien az mj dolgunk, merth mi chak ketseg es remensegh alath uagiunk, minekünk Nagodon kiuöll Isten utan ninchen senkihez bizodalmunk, merth lattiuk, hogi ha az kősziklához tamaszkodnankis, azis ell hajolna előttünk. Azerth my az Nagod attiaj klmes gonduiseleseth uariuk. Tarcha Isten Nagodath kedues jo egessegben. Datum Jaurinj 22. die Április anno 1613. Nagodnak alazattos szolgaj az gieöry uitezleö magiar seregh, kik az Augustana confession uagiunk.

0 4 A mai Erzsébet-térnek a nyugati sarkán, a Rába partján állott, átvezetett az Újvárosba. (Csányi Károly müegyet. tanár úr szíves közlése.) 5 A győri káptalan volt a földesura az ú. n. Káptalan-Győrnek, ma Ferenc József városrész. 6 A győri protestáns zsoldosok vallási panasza az országgyűléseknek a bécsi béke után csaknem állandó tárgya volt. 1608-ban követeik útján kérik Thurzót, vigye keresztül az országgyűlésen, hogy a prédikátor visszatérhessen hozzájuk. Az 1608-as végzések értelmében be is vitték prédikátorukat és tanítójukat Nagygyőrbe, de „az nemeth wraynk", amint írják 1609-ben az országgyűlés karaihoz és rendéihez, ezeket onnan ismét kiűzték. Orvoslást kérnek, hiszen Nagvgvőr az ország „saját" tagja és a törvények értelméb?n joga van prot. lelkitanítók bevitelére. (Árv. lt. Fasc. 203. No/ 18., Fasc. 198. No. 6.) Későbbről 1619-ből van ismét adatunk. Ekkor jún. 29.-én utasítja Thurzó Szaniszló országgyűlési követét, Plathy Ferencet, hogy a győri szentegyház ügyében az országgyűlési követeknél járjon el. V. ö. Plathynak a következő napról Pozsonyból Thurzóhoz írt levelét. (Irreg. 6. fasc.) Az 1647-es országgyűlés azután megengedi, hogy Győrben templom épüljön és ott protestáns prédikátor állandóan tartózkodjék. (Acta publica 24/33.)