Mályusz Elemér szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XV. Budapest 1934.
A Thurzó-levéltár egyháztörténeti iratai 1-265.
boszujokat alhassak, akarjak haborgatnj es kergetnj, Nagodatis penigh ellenwnk feöl indittanj. De Nagodnak, mint kegielmes urunknak, ez egy elö Istenért keöniörgwnk, hogy Nagod sem mi ellenwnk sem praedicatorunk ellen haragra az eö méltatlan vadolasokra feöl ne indullion mind addigis, migh az commissarius uraktul az dolgot Nagod megh nem erty es eszeben ueszy Nagod, hogy nem illetne keözönsegeskeppen az eö vallásokat, hanem cziak egy privata personat es nem keollene egy veghazban illien kiczin dologért keözönseges háborúságot indittannj, mert lam eök minket keözönsegessen eretnekeznek, Tordanus urunkat 3 megh terese utan minemeö gialazatos szidalmakkal mind nyeluekkell s mind irasokkall illettek, Pazman minemeö nagy káromkodó credót bocziattot ellenwnk ky 3 es sok efféle dolgokat czelekesznek, fw urakat országunknak oszlopit, irasokkall moczkolliak, megh sem támad ket országos had belőle, it egy rosz erkölczeö iffiuert egy támadás auagy zurzauar indullion, ittellie megh Isten es Nagod, mind azt, az ki keözettwnk effélét czelekeszik s mind az, ky oka, kitől Isten eö zent feolsege oltalmazon, ha ualami haboruszagh indittatnek, hogy szorulhatnánk egy helyben véllek bizuast, ha- cziak illien kiczin dologertis készek volnának fegiuert fogny. Nagod azért vegére menuen az dolognak, Istenért keöniörgwnk, talallion módot benne, hogy efféle háborúságok tauoztassanak el keöztwnk. Nagodnak alázatos es hw zolgay Fwleken az euangelicus ordon leueö nemes es vitezleö rend fejenkent. 4 119. 1612. szeptember 29. Breznóbánya. Melikius Sámuel breznóbányai prédikátor s Turóc-, Zólyom-, Hontés Nógrádmegye superintendense Thurzó Györgyhöz. Tribel Gáspár s Gyürky Benedek zólyommegyei alispán Thurzó levélbeli figyelmeztetése ellenére sem adták neki vissza Valaszkát a hozzátartozó tizedekkel. E halogatástól felbátorodva Pepich István kokáviai prédikátor és hívei is hevesebben izgatnak ellene, sőt a bányavárosok már más superintendenst is választottak maguknak. Thurzó segítségét kéri. Eredeti, sajátkezű levél, zárlatán piros viaszpeesét nyomaival. — Irreg. 2. fasc. 2 V. ö. a 89.. 120—121. számokat. 3 V. ö. Ipolyi i. m. 420. s köv. lapjait. 4 A füleki nemesség 1612. júl. 9.-én Sztrucc Ferencet, Nógrádmegye alispánját küldi Thurzóhoz, hogy ez felvilágosítsa őt a füleki ev. nemesség helyzetéről és Bosnyák Tamásnak Thurzónál ellenük emelt vádjairól. (Fasc. 86. No. 81.) — Füleken Ferencesek éltek, de csak tengették életüket, nem volt 1613-ig sem rendházuk, sem templomuk. Bosnyák a saját füleki házát ajánlja fel részükre, a kath. vitézek három havi zsoldjukat. A király elrendeli, hogy e zsoldot a kamara a rimaszombati és szécsémyi harmincadokból, tekintettel a célra, fizesse ki. (HK. Hoffinanz Ungarn. 1613. "nov. 14.)
