Mályusz Elemér szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XV. Budapest 1934.
A Thurzó-levéltár egyháztörténeti iratai 1-265.
praesertim, cum iterum neque Melikius N noster, neque ullus ministrorum ex ipsis diocesi Baymocy comparuerit. Equidem nisi visitatio repetenda esset, laboris molestiam non subterfugerem, sed metuo, ne hac ratione evulgatio eius iusto diutius protrahatur. Quare consilium V-ae Ill-mae D-nis adhuc expectabo. Domini iuniores 9 a me frequenter invisuntur, adhuc gratia Dei valent et faciunt per omnia suum officium. His Ill-mam C-nem V-am cum magnifica domina, ceterisque sibi charissimis Deo praepotenti commendans, felicissime valere opto. Bytschae, 18. Mártii anno 1611. Ill-mae C-nis V-ae subiectissimus E[lias] Ltany] m. p. 107. 1611. március 28. Bécs. Cavriani Octavian magyaróvári főkapitány Thurzó Györgyhöz. Márc. 18.-án hozzáintézett levelében felszólította őt, hogy a bécsi végzések értelmében engedje meg a mosonmegyei parasztságnak prot. prédikátorok tartását. Erre azonban a bécsi cikkekben semmi alapot nem talált, sőt ezek szerint a jobbágyoknak uraik állíthatnak tetszésük szerint prédikátort. így a királytól kapott mandátuma értelmében a mosonmegyei prédikátorokat mind elűzi. Eredeti levél, zárlatán papirfelzetes, címeres viaszpecséttel. — Irreg. 2. fasc. Illustrissime Domine, Domine mihi observandissime. Salutem et paratissimam servitiorum meorum commendationem. Cum diebus elapsis D-nis V-ae Ill-mae literas acceperim, eas absque responso praetermittere, magis expedire existimavi, quam discutere et altercari cum D-ne V-a Ill-ma, meo antiquo dominó et Már Piibini (Memorabilia Augustanae confessionis . .. 1878. 385—86. 11.) észrevette, hogy ez csak álnév és a munkát inkább Lánynak tulajdonítja. Ezt a feltevést jelen hellyel és a 115—116. számok vonatkozó helyével teljesen bebizonyítottnak vehetjük. Lány 1611. júliusában készült el a Malleussal és azt Fabricius György kassai német prédikátor felülvizsgálata alá bocsátotta. Részben e miatt, részben pedig a szövegben levő és nehezen kiszedhető görög részek miatt a munka csak 1612. áprilisában látott napvi'ágot. Mivel a kiadás ilyen soká húzódott, Lány ajánlotta Thurzónak, hozzá 1611. dec. 22.-én írt levelében: Mihi piaceret, ad calcem eius addi aliquam nomine typographi accusatiunculam, quod nimirum propter bellorum pericula et Graeci characteris defectum opinione tardius in lucem prodeat, alias iterum adversarii obstrepent, scriptum hoc longo puerperio enixum esse." (Árv. lt. Fasc. 198. No. 84., 86., 89., 90., 102. Lány 3 levele és Fabricius levele.) s Turóc-, Zólyom-, Hont- és Nógrádmegyék superintendense. 9 Thurzó Imre és a vele együtt nevelkedő Zrínyi György. Nevelőjük ekkor Paliidinus János prédikátor volt. (Árv. lt, Fasc. 198. No. 94., 95. Levelei 1611ből Thurzó Györgyhöz.)
