Mályusz Elemér szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XV. Budapest 1934.

A Thurzó-levéltár egyháztörténeti iratai 1-265.

5. 1601. november 20. Bécs. Mátyás főherceg mandátuma Molard János komáromi főkapitányhoz. A király értesült róla, hogy mandátuma ellenére megengedi Komáromban a protestánsoknak a vallásgyakorlatot, sőt egy prédikátor behívását is engedélyezte. Mivel azonban úgy az országban, mint a véghelyeken csak a kath. vallás az ország törvényei szerint való és a király is csak ennek terjedését akarja, meghagyja neki a király nevében, hogy tiltsa meg a protestánsok vallásgyakorlatát és a prédikátor helyett kath. papot hívjon be. Egykorú másolat. — Fasc. 24. No. 3. Mathias etc. Edler lieber Getreuer, Du wirdest Dich zuerinnern haben und wissen, wie die röm. khei. Maiestas unser gnedigister, freundlicher, geliebter Herr und Brueder etc. zu Deinen Eintrettung dess obristen Beuelchs zu Commorn erkhlertt, dass nemlichen sie, so wenig zu Commorn, als zu Raab 1 und Neuheysell

2 einiches uncatolisch exercitium haben und gedulden wollen, wie sie dann das auch jezo mit dem neuem Craissobristen Georgio Twrzo lautter ausgenommen, also auch zu Raab seider der Eroberung erhalten und were der Kis Farkas baldt in Ungnaden, mit Endtsetzung seines Diensts khommen. Worumben Du aber bisshero das unkhatolisch Exercitium und ain Predicanten daselbst verstattet, khinden wir nit wissen, ist uns aber gar frembt und Zuerhaltung der Gleichait, weill bisshero alle regierende Künig zu Ungarn in derselben Künigreich niemandem khain andere Religion erlaubt und zugelassen, als allaine die iskoláztatás, az iskolaügy előmozdítását szolgálta. — Thurzó György életrajza, sajnos, nincs megírva. Kubinyi Miklós: Bethlenfalvi gróf Thurzó György levelei nejéhez 2 k. Bpest, 1876. c. műve bevezetéseként adja Thurzó életrajzát sok hiánnyal. L. továbbá Angyal Dávid: Magyarország története II. Mátyástól III. Ferdinánd haláláig. Milleneumi történet 6. k. Bpest, 1898. vonatkozó fejezeteit: Hóman—Szekfü: Magyar történet. Bpest, é. n. 5. k. vonatkozó részeit; Károlyi Árpád: Illésházy István hűtlenségi pöre. Bpest, 1883., A bécsi béke, Magyar országgyűlési emlékek 6. k. Bpest, 1917., Az ellenreformáció kezdetei és Thurzó György nádorrá válaszása. (Néhány történelmi tanulmány, Bpest, 1930.) 280. s köv. 11.; Zsilinszky Mihály: A magyar országgyűlések vallásügyi tárgyalásai a reformátiótól kezdve. 4 k. Bpest, 1881—1897. 2. k. vonatkozó fejezetei s egyéb a korral foglalkozó munkákat. 1 Győr várát a töröktől Pálffy Miklós dunáninneni főkapitány foglalta vissza 1598.-ban. 1601-ben a kapitánya Kiss Starsics Farkas, buzgó protestáns, amit azzal is bebizonyított, hogy végrendeletében 2000 forintot hagyott a prot. tanuló ifjúságnak. Meghalt 1602. április első felében. (HK. ung. Hoffinanz, 1602. ápr. 16. Mátyás főherceg a magyar kamarához.) - Érsekújvár Nyitramegyében. A dunáninneni és az érsekújvári főkapitányságra ebben az időben folytak a tárgyalások Thurzó Györggyel, amelyek befejezésének egyik akadálya épen a vallási kérdés volt. (L. a 6—14. számokat.)