Mályusz Elemér szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XV. Budapest 1934.

A Thurzó-levéltár egyháztörténeti iratai 1-265.

laetitia animis iam nostris surgat, quod ecclesiis Vestris singulari Dei favore clementior aura affulget et pontificiorum, aliorumque veritatis evangelicae hostium technae ac machinationes maximam partem sunt detectae ac protritae et cumprimis illustrissima Tua Celsitudo ad clavum regni primarium legitime est evecta, verbis sufficienter exprimere nequeo. Neque enim Vestrarum tantum, sed totius ecclesiae Christi, quam in his terris colligit, communis ista est laetitia, quod clementissimus Pater coelestis pro immensa sua bonitate ac misericordia purioris religionis decus, pacisque publicae praesidium inter tot tantosque hostium furores, sartum-tectum asserit, conservat, propagat. Quo sane nomine uti toti nobilissimo, laudatissimoque Ungariae regno, ut et Celsitudini Tuae de felicitate ac gloria hac ex animo submisse gratulor, ita Deum supplex veneror, ut opus, quod coepit bonum, praeclare perficere, confirmare et ad adventum usque Filii sui incorruptum ac integrum custodire dignetur Quod restat, illustrissimam Tuam Celsitudinem felicissime valere opto, precorque. Scriptum Witebergae Saxonum 14. Novembris anno 1610. Illustrissimam Celsitudinem Tuam officiosissime colens Leon Hutterus s[anctae] th[eologiae] dtoctor] et prof. primarius m. p.

1 96. 1610. november 16. Győr. A győri ev. lovas és gyalogos zsoldosok Thurzó Györgyhöz. Bár már többször folyamodtak hozzá, most ismét kérik, hasson oda, hogy tarthassanak maguknak hitük gyakorlására ev. prédikátort, örömmel olvasták hozzájuk intézett leveléből, hogy írt ügyükben a királynak s reménykedve várják a választ, mert most még a haldoklóhoz sem engedik be a prédikátort Jól tudják azonban, hogy a katholikusok mindent el fognak követni kérésük teljesítése megakadályozására, e levélvivő követeik által ismételten kérik tehát, ne engedje ügyüket elbukni. Eredeti levél, zárlatán 8 papirfelzetes, címeres viaszpecséttel. — Fásc. 24. No. 19. Tekintetes es nagyságos nekünk kegyelmes vrunk, szok esztendeö es napokatt, hogy Te Nagyságod megh erheszen, az Vr Istentül szwből kiuanunk. Az my lölky fajdalmink felől es praedicatorunknak be nem boczattassa felől hiszuk, mind köuetink smind irassinkkal Te Nagyságodat elegge bussitottuk legyen. De mind az által Te Nagodatt 1 L. bővebben a 161. 1. 1. jegyzetében.