Mályusz Elemér szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XIV. Budapest 1930.

Paulinyi Oszkár: Iratok Kassa sz. kir. város 1603—1604-ben megkísérelt rekatolizálásának történetéhez

stam, Stephanum Herczegh,

14 socium et coadiutorem praefati Bocatíi, qui domi plebem, ín itinere suae farináé homínes clanculum conveníendo, status quoque et ordínes ín praeterlapsa diaeta ad tumultus et clamores concítarunt,

15 Melchiorem item Reiner

16 et Andreám Materna

17 ac quatuor alios ex centumviris huc Posonium aut Viennam sive Pragam, prout Suae Maiestati vísum fuerit, tanquam peculiares suos subditos esse evocandos ac tamdiu detinendos, donec perfectam fidelibusque subdítis conformem mediantibus strictissimis reversalibus polliciti fuerint obedientiam expressaeque Vestrarum Maiestatum voluntati ac mandato ín exemplum aliarum quoque civitatum parituros sese obstrinxerínt.

18 Alias non deerit tandem Suae Maiestati modus eos refrenandi contumaciamque ita compescendi, quemadmodum in aliis locis et civitatíbus factum esse meminimus. Quae ad benignum Vestrae Serenitatis mandátum demisse rescríbenda visa sunt. Servet Deus Serenitatem Vestram díutissíme incolumem. Posonii 16 die mensis Maii, anno Domini 1604. Serenitatis Vestrae humíllimus capellanus et servitor perpetuus Martinus archíepiscopus Colocensis et locumtenes m. p.

19 szagra jött, hol több helyütt tanárkodott, míg végül 1594-ben átvette az eperjesi kollégium vezetését. 1596-ban Wittembergben megszerezte a magísteri fokozatot. 1598-ban „koszorús császári költő" címet s magyar nemességet nyert, 1599-ben a kassai iskolák élére kerül. 1604—1605 kassai bíró. Bocskaynak lelkes híve és bizalmasa. Elkíséri a rákosi török találkozásra is, 1605-ben, mikor Bocskay küldetésében Németországban jár, a braunschweigi herceg elfogatta s kiszolgáltatta a prágai udvarnak. Itt politikai szerepléséért életfogytiglani fogságra ítélték, amelyből azonban öt évi raboskodás után sikerült megszöknie s utóbb kegyelmet is nyert. Élete utolsó éveiben Bethlen Gábor pártfogását élvezi, ki tanácsosi címmel a gyulafehérvári könyvtár őrévé nevezte ki s ismételten felhasználta diplomáciai küldetésekre is (Szinnyei J.: Magyar írók, I, köt, Budapest, 1891, 1114—1118, hasáb). 14 A kassai városi tanács egyedüli magyar, de annál nagyobb tekintélyű s kíméletlen erélyű tagja. (L. Károlyi Árpád: Magyar Orszgyül. Emi. XI. köt., Budapest, 1899. 375. 1.) 15 Célzás a protestáns rendek tiltakozására az 1604. országgyűlésen. (L. Károlyi Árpád: i m. X. köt. 378. s köv. 11. és Néhány történeti tanulmány 190. s köv 11.) 18 V. ö. 37. 1. 9. jegyz. és 36. sz. utóiratával. 17 Közelebbit nem tudunk felőle. 18 A tanács hasonértelmű javaslatát 1603-ból 1. 3. sz. alatt. 19 1582. febr. 21—1587. ápr. 29. szerémi, 1587. ápr. 29—1598 ápr. 16-ig nagyváradi, 1598. ápr. 16—1605. október 3-án bekövetkezett haláláig