Mályusz Elemér szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XIV. Budapest 1930.

Paulinyi Oszkár: Iratok Kassa sz. kir. város 1603—1604-ben megkísérelt rekatolizálásának történetéhez

Einigkeit hat müssen gebracht werden, wie auch damals die fünf freien Stett in Ober-Ungern bei Abfall fast des ganzen Lands deroselben höchstgedachten kön. Maiestät ihre alte Treu, Bestendigkeit und Gehorsam vielfeltig mit ihrer grossen Gefahr und Schaden erzeigt und bewisen, welches höchstgedachter König Ferdinandus hernacher dieselben Stet dermaßen genießen lassen, das er sie nit allein mit schonen Privilegien geziret und begnadet, ob denselben vleisig und vätterlich gehalten, sondern auch Ihnen vornehmlich ihr liberum exercitium religionis Augustanae confessionis allergnedigst vergönnet und zuegelassen. Und obwohl hernacher bei mehrhöchstgedachter Kay. und Kön. Majestät durch etliche Mißgönner dise Stadt etwas zu mild angegeben, als solten sie von der Augspurgerischen Confession gewichen und dem Calvinischen Schwermergeist beigefallen sein, so haben doch dieselbig balt hernach, als sie durch diemütigst Suppliciren neben schriftlicher Überreichung der Stett Confession und Religion anno etc. 48 beschehen grundlicher berichtet worden, gemelte fünf freie Stadt wie vorhin also auch fort an die Zeit Ihrer Regirung in libero exercitio religionis confessionis Augustanae allergnedigst gelassen," welchem Exempl nach sich auch volgents Kaiser Maximiiianus seeligster und hochmiidister Gedechtnus wie dann auch Euer Kay. Majestät 2 Az emlékirat itt a „confessio pentapolitana"-ra utal. A felsőmagyarországi öt sz. kir. város (Kassa, Lőcse, Bártfa, Eperjes, Kisszeben) e néven ismert hitvallása az 1548. évi 11. törvénycikknek köszöni létre jövetelét. E törvénycikk u. i. az anabaptisták és sacramentariusok (helvét hitvallásúak) kiűzését rendelte el s annak végrehajtására királyi biztosok küldettek ki, hogy vizsgálják meg az egyházak hitéletét s a netán előforduló anabaptistákat és sacramentariusokat kiűzzék. Nehogy e vizsgálat során az ágostai hitvalláson alapuló hitelveik tévtanoknak bélyegeztessenek s vallásgyakorlatuk netán csorbát szenvedjen, az öt város elhatározta, hogy hitvallását írásbafoglalja, így jött létre Stockei Lénárt fogalmazásában az öt város hitvallása. A királyi biztosok — Dudich Ágost váci püspök és Sibrik Gergely tanácsos — nem találtak semmi kivetni valót a bemutatott hitvallásban, az utóbb 1560-ben Verancsics Antal egri püspök és Oláh Miklós esztergomi érsek, majd 1573-ban Verancsics Antal mint esztergomi érsek által jóváhagyólag tudomásul vétetett, sőt állítólag még 1558-ban Ferdinánd királynak is be lőn mutatva (Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességen, I. köt. Bpest, 1922., 110. s köv. 11. — A hitvallás megjelent három nyelven Kassán 1613-ban és Ribini J. Memorabilia eccl. A. C. in regno Hung., Posonii 1787. 79—86. 1.; tartalma ismertetve Bruckner id műve 114. 1. 14. jegyzetében; egy ez alkalommal — 1604-ben — felterjesztett példánya a folyamodás mellékleteként a St. A.-ban is található.). E tényekre, főként azonban az országgyűlési végzésben gyökeredző hatáskörrel felruházott biztosok részéről történt tudomásvételre jogosan hivatkozhattak az említett városok evangélikusai, mint szabad vallásgyakorlatuk törvényes jogalapjára, (V. ö. alább a katolikus magyar tanácsosok érvelését a 69., 70. l.-on.)